2022. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Zöldül az Antarktisz, ami nem jó hír

Az Antarktiszon őshonos két virágos növény a felmelegedés miatt gyors terjedésbe kezdett – a sarki ökoszisztémák változásai az elmúlt évtizedekben felgyorsultak.

2009 óta gyorsabb a növények terjedésének mértéke, mint az azt megelőző 50 év során volt, állapították meg a Dél-Orkney-szigetekhez tartozó Signy-szigeten dolgozó kutatók. A tendencia egybeesik a hőmérséklet emelkedésével és a fókák egyedszámának csökkenésével – számolt be róla az Infostart.

Az antarktiszi szőrfű (Deschampsia antarctica) és az antarktiszi gyöngyvirág (Colobanthus quitensis) terjedését 1960 óta tanulmányozzák a tudósok a szigeten. A kutatásuk megállapította, hogy a szőrfű 2009 és 2018 között ötször gyorsabban terjedt, mint 1960 és 2009 között. A gyöngyvirág esetében a növekedés csaknem tízszeres volt.

Az antarktiszi szőrfű Fotó: wikipedia.org

„Az antarktiszi szárazföldi ökoszisztémák gyorsan reagálnak ezekre az éghajlati tényezőkre. Számítottam ezeknek a növényeknek a terjeszkedésére, de nem ilyen mértékben. Bizonyítékot kaptunk arra, hogy az Antarktiszon jelentős változás zajlik” – mondta Nicoletta Cannone professzor, az olaszországi Comóban található Insubria Egyetem vezető kutatója. A tanulmány szerzői úgy vélik,

főként a melegedő nyári levegő a felelős a változásokért, a fókák egyedszámának csökkenése másodlagos ok.

A kevesebb fóka valószínűleg a táplálék elérhetőségének és a tengeri viszonyoknak a változásával függ össze.

Ezek a tendenciák várhatóan folytatódnak: az elkövetkező évtizedekben egyre több jégmentes terület jön létre. A tudósok szerint a Signy-szigeten tapasztalt eredmények reprezentatívak a régióban általánosságban zajló folyamatokra.

A tudósok eredményei alátámasztják azt a hipotézist, hogy a jövőbeli felmelegedés jelentős változásokat fog kiváltani a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban.

Az antarktiszi gyöngyvirág Fotó: wikipedia.org

A növények terjedése megváltoztatja a talaj savasságát, ezáltal a talajban élő baktériumok és gombák, valamint a szerves anyagok lebomlásának módját is

A talaj kémiájában bekövetkező változások, valamint a permafroszt területének csökkenése változások cunamiját fogja okozni, ami a szárazföldi ökoszisztémák minden összetevőjére hatással lehet.

A felmelegedés, miközben elszigetelten előnyös néhány őshonos faj számára, nagymértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát. Ezek pedig kiszoríthatják az őshonos fajokat, és visszafordíthatatlan vadkárokat okozhatnak. A jelenlegi felmelegedés már most is kiválthatta a mohák, zuzmók, érrendszeri növények és gerinctelenek vándorlását, amit az emberi tevékenység – a növekvő mértékű turizmus – is elősegített az Antarktiszon.

Neked ajánljuk
Az erdők és a szén-dioxid-trágyázás A madárfajok csaknem felének csökken a populációja Hatalmas mennyiségű víz raktározódott el az Antarktisz alatt A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam