2022. május 26., Evelin, Fülöp
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A hódok segítenek is, meg nem is

Eddig több mint kétszáz észlelés adatait töltötték fel az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép elnevezésű online felületére, amelyen a szakemberek a lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit gyűjtik.

HódTérkép nevű projekt 2021 novemberében indult el. Az online adatbeküldő felületen keresztül bárki megoszthatja tapasztalatait a kutatókkal, akik nem csupán az előfordulási helyekről, hanem a hódok tevékenységéről, annak hatásairól és a lakosság véleményéről is szeretnének információkat kapni – jelentette be az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

Az ökológusok várják a lakosság segítségét, akik a megfigyeléseik eredményét a HódTérkép oldalra tehetik fel.

Az eurázsiai hód egy úgynevezett ökoszisztémamérnök-faj, amely tevékenységével nagymértékben képes átalakítani saját élőhelyét, miközben hatással van a természetre, más állat- és növényfajokra, továbbá a helyi emberek életére.

A hód a 19. század közepén kipusztult a Kárpát-medencéből, vadászata miatt világállománya is drasztikusan lecsökkent. A magyarországi visszatelepítési program 1996 és 2008 között zajlott. Az 1990-es években a faj természetes visszatelepülése is elkezdődött Ausztria és Horvátország irányából. A hazai állomány 2020-ban elérte a 10–11 ezer példányt.

Szabadon engedett mentett hód Kismaros mellett a Duna partján 2018. november 21-én. A fiatal állatot három és fél héttel korábban találták legyengült állapotban, majd a Fővárosi Állat- és Növénykertben gyógyították meg
Fotó: MTI/Kovács Attila

A kutatók jelenleg a Körösök vízrendszerén végeznek terepi állományfelmérést, tavaly 107 folyamkilométer hosszú szakaszon 58 hódcsalád jelenlétére következtettek.

A nagy folyók mentén már országszerte megfigyelhető az élőhelyek telítődése, és a kisebb vízfolyások mellett szintén tapasztalható a faj gyors terjedése.

A hód a gátépítéssel képes számottevően javítani a környező területek vízmegtartását, mérsékelve a klímaváltozás negatív következményeit. Akár többhektáros vizesélőhelyeket is létrehozhat, amelyek védett fajok számára szolgálnak szaporodó- és táplálkozóhelyként, így gazdag biodiverzitást tartanak fenn.

Csonkolt fatörzsek a nagymarosi Duna-parton, ahol egyre több hód él. Éles fogaikkal több élő fát rágnak meg, a teljesen átrágott fák kidőlnek
Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

Az ember és a hód között a gátépítés, a rágás, sőt a faj üregásási tevékenysége kapcsán is konfliktusok alakulhatnak ki.

A hódok vízmegtartást segítő tevékenységéből ugyanakkor nemcsak a természet, hanem a mezőgazdaság, így a helyi közösség is profitálhat.

Az adatgyűjtő felület regisztráció után, egyelőre csak számítógépről használható, de várhatóan még az idén elérhető lesz a mobiltelefonra optimalizált változat.

Neked ajánljuk
Fecskebölcsőket helyezett ki a MÁV dunakanyari vasúti megállókban Részleges holdfogyatkozást láthatunk május 16-án Népszerű a BudapestGO alkalmazás A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: elkh.org
Vissza
Hírfolyam