2022. május 26., Evelin, Fülöp
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Új felfedezés a Homo sapiensről

Gyermekfogra és kőszerszámra találtak egy francia barlangban, amelyek azt bizonyítják, a Homo sapiens már jóval korábban jelen lehetett Európában, mint amit eddig hittünk. A Homo sapiens és a Neander-völgyi ember akár 10 ezer éven át is élhetett egymás mellett, ami megkérdőjelezi a jelenlegi nézetet, amely szerint az emberi faj gyorsan legyőzte a Neander-völgyieket.

„Most már be tudjuk bizonyítani, hogy a Homo sapiens 12 ezer évvel korábban érkezett, mint eddig gondoltuk, majd ezt a populációt ezt követően más Neander-völgyi populációk váltották fel. Ez pedig szó szerint átírja az összes történelemkönyvünket” – nyilatkpzta Ludovic Slimak a Toulouse-i Egyetem professzora.

A Neander-völgyiek 400 ezer éve jelentek meg Európában, és eddig úgy hittük, 40 ezer éve, a Homo sapiens érkezése után nem sokkal halt ki a faj. Slimakék felfedezése ugyanakkor arra mutat rá, hogy a Homo sapiens és a Neander-völgyi ember akár 10 ezer éven át is élhetett egymás mellett. Chris Stringer professzor, a londoni természettudományi múzeum munkatársa szerint ez megkérdőjelezi a jelenlegi nézetet, amely szerint az emberi faj gyorsan legyőzte a Neander-völgyieket.

Nem egyik napról a másikra történt a modern emberek térhódítása: néha a Neander-völgyiek, néha a modern emberek voltak előnyben, tehát finomabb volt a kiegyenlítődés.

A régészek a helyszínen több rétegből származó fosszilis bizonyítékokat találtak: az alsóbbakban a régebbieket, köztük, a legalsó rétegekben a Neander-völgyiek maradványait, akik körülbelül 20 ezer évig lakták a területet. Az 54 ezer évvel ezelőtti rétegben emberi gyermekfogra, valamint néhány kőszerszámra bukkantak, amelyet nem a Neander-völgyiekhez köthető módon készítettek.

Az ásatás helyszíne Fotó: Ludovic Slimak

A bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a korai embercsoport viszonylag rövid ideig, talán körülbelül 2000 évig élt a helyszínen, ezt követően a hely nem volt lakott. A Neander-völgyiek ezután visszatértek, és további több ezer éven át éltek itt, amíg a modern emberek körülbelül 44 ezer évvel ezelőtt vissza nem jöttek.

A kutatók előtt nyitott kérdés az, hogy ha a Homo sapiens nem tudta azonnal legyőzni a Neander-völgyit, akkor mi vezethetett végül ahhoz, hogy mégis kiszorítsa. Stringer professzor szerint a Homo sapiensek szervezettebbek voltak.

A Neander-völgyiekkel való hosszan tartó együttélés gondolata jól illeszkedik a 2010-ben tett felfedezéshez, miszerint a modern emberekben kis mennyiségű Neander-völgyi DNS található, vagyis a két faj keveredhetett egymással.

Nem tudni, hogy ez békés partnercsere volt-e. Lehet, hogy elraboltak egy-egy nőstényt a másik csoportból. Lehetett szó elhagyott vagy elvesztett Neander-völgyi csecsemők örökbefogadásáról is. Több adat, több DNS, több felfedezés közelebb visz az igazsághoz, hogy mi is történt valójában a Neander-völgyi korszak végén.

Neked ajánljuk
A gyenyiszovai ember jól bírta a szélsőséges hőmérsékleteket (videóval) A gyenyiszovai ember jól bírta a szélsőséges hőmérsékleteket (videóval) Elon Musk: Vigyázzunk a mesterséges intelligenciával! (videó) Sokallják a 480 farkast Svédországban, 170-re akarják csökkenteni Nemcsak a hordozórakéták, de a kibocsátásuk is az eget veri
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam