Veszélyes ötletek a klímaválság megoldására (videóval)
Kozmikus árnyékolás, felhőfehérítés, óceánhabosítás, krétapor és más aeroszolok légkörbe oltása – sci-fibe illő javaslatok, amelyekről egyesek azt gondolják, hogy megoldást jelenthetnek a klímaválságra. A légköri folyamatokba való durva beavatkozás azonban a visszájára is elsülhet.
Sokáig nagyképűnek tűnt az a feltételezés, hogy mi, emberek képesek lennénk a légkör összetételének megváltoztatására. Hiszen mi is az általunk kibocsátott anyagmennyiség a természetes folyamatok anyagáramához képest? Igen ám, de ezek az anyagáramok az elmúlt év(száz)ezredekben jó közelítéssel egyensúlyban voltak.
Ezekhez adtuk hozzá saját többletünket az üvegházhatású gázokkal, elsősorban szén-dioxiddal, az ipari forradalom óta ráadásul egyre növekvő mértékben, ez pedig mégis elégnek bizonyult ahhoz, hogy felborítsa az egyensúlyt.
A klímaválságot (a globális felmelegedést és következményeit) látva most úgy tűnik, hogy az emberiség még inkább be akar avatkozni a rendszerbe. Egyre szélesebb körben terjednek azok a megoldások, amelyekre összefoglalóan a geoengineering kifejezést használják (amit magyarul leggyakrabban geomérnökségnek fordítanak).

A geomérnöki megoldások terjedéséhez részben a technológiába, annak mindenhatóságába vetett hit játszik szerepet, részben az attól való félelem, hogy a klímaváltozás már kicsúszott a kezeink közül, és csakis radikális, új technológiai megoldásokkal állíthatjuk meg azt.
A geoengineering a bolygó energiaegyenlegébe való direkt beavatkozásra irányuló megoldások összefoglaló neve, melyek a beavatkozás célja alapján két nagy csoportra bonthatók.
Ezek: a beérkező energia lecsökkentése, és a kimenő energia növelése. A cél mindkét esetben hasonló: rövid távon negatívvá, hosszabb távon kiegyensúlyozottá tenni az energiamérleget. Csakhogy a geomérnöki „megoldások” visszacsatolásokra gyakorolt hatása, illetve a lezajló folyamatok fizikai háttere egyelőre nem ismert teljeskörűen.
A geomérnöki megoldások csak akkor érik el kívánt céljukat, ha folyamatosan használjuk őket. De mi történik akkor, ha bármilyen okból kifolyólag egyszer csak megszakítjuk az alkalmazásukat?
A geoengineering rengeteg egyéb kérdést is felvet: ki dönti el, milyen technológiát alkalmazzunk globális szinten? Egy-egy ország vagy szervezet ilyen irányú mesterséges beavatkozása negatívan befolyásolhat másokat.
Jelenlegi tudományos ismereteink szerint a geoengineering nem más, mint az eredeti probléma és a meglévő, biztosan és kockázatmentesen alkalmazható megoldások (kibocsátáscsökkentés, alkalmazkodás, szénkivonás és -megkötés stb.) elfedése egy roppant kockázatos, kétséges kimenetelű tüneti kezeléssel.
A geoengineering egyes módszereiről a masfelfok.hu teljes szakmai cikkében olvashatók további részletek.