Egyre népszerűbbek a tájfajta növények Magyarországon
A tájfajták hagyományos kultúrnövények gazdálkodó elődeink generációkon átívelő válogató, szelektáló munkája révén jöttek létre. A növények az évszázadok során jól alkalmazkodtak a hazai táj adottságaihoz, ami genetikai változatosságuknak is köszönhető. Több közülük ellenállóbb a klímaváltozás hatásaival és egyes kórokozókkal szemben.
A tájfajta növények jelentőségére, az egészséges bioélelmiszerek fogyasztására és a fenntartható, ökogazdálkodási élelmezési rendszerekre hívta fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).
A tájfajták a professzionális nemesítés előtti időkből származó hagyományos kultúrnövények.
A biológiai sokféleség megőrzése érdekében az ÖMKi kutatói arra törekednek, hogy a termesztésből kiszorított tájfajták és ősi gabonák visszakerüljenek a köztudatba.
Munkájuk eredményeként a tájfajták között egyre népszerűbbek az ÖMKi partnerségében működő biokisgazdaság paradicsompalántái, amelyeket idén is bárki beszerezhet a kutatóintézet kínálatából. A kutatóintézet munkatársai arra biztatják a kertészkedőket, hogy ültessenek tájfajta paradicsompalántákat a konyhakertekbe vagy akár a balkonládákba is. Idén 24 ezer tőre növelték az akcióban elérhető palántakészletet, minderről az ÖMKi honlapján olvashatók részletes információk.
„A palánták kiskereskedelmi forgalomba kerülésével a fenntartható mezőgazdaságra, az ökológiai gazdálkodás jelentőségére is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hiszen a hazai biotermékek fogyasztásával nemcsak az egészségünkért, de a környezetünkért is teszünk" – hangsúlyozta Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
Az elmúlt három évben több ezer kiskertben nevelték e különleges tájfajták gyümölcsét a hobbikertészek,
tavaly pedig ovis gyerekek ültették el, majd nevelgették a paradicsompalántákat az országos Ovikert program keretében, megismerve a környezetbarát kertészkedés és az egészséges étkezés alapjait.
