2022. május 26., Evelin, Fülöp
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mélytengeri aranyláz – aggódnak a természetvédők (videóval)

A bányavállalatok mindent megtesznek azért, hogy minél nagyobb profitra tehessenek szert a mélytengeri ásványkincsek felkutatásából és felszínre hozásából, amire egy vadonatúj iparág is létrejött. A bankok szívesen fektetnek be az ilyen jellegű vállalkozásokba. A környezetvédők katasztrofális következményekre figyelmeztetnek.

A Canary Wharf kelet-londoni bevásárló- és üzleti negyedben található Hilton London szállodában rendezték meg a napokban a Deep Sea Mining Summit 2022 című konferenciát, amelynek keretében több tucat bányászati vezetőnek, bankárnak és kormányzati tisztviselőnek ígértek betekintést abba, hogyan és pontosan hol lehet hatalmas vagyonra szert tenni a „mélytengeri aranylázból”.

A célterület a Csendes-óceán 4000 méteres mélysége, ahol olyan ritka földfémek trilliónyi, krumpliméretű gumóját fedezték fel, amelyek létfontosságúak az elektromos autók következő generációjának meghajtásához.

A bányavállalatok nem titkolt reménye, hogy már 2023 júliusában globális szabályok léphetnek életbe, amelyek ettől kezdve lehetővé teszik az ipari méretű mélytengeri bányászatot az ásványkincsek kitermelése érdekében

–  írta a The Guardian cikke alapján az Origo.

Hawaii és Mexikó között már 1875-ben felfedezték ezeket a furcsa csomóba rendeződő ritkaföldfém-képződményeket, de csak a víz alatti robotika legújabb fejlesztései tették lehetővé a fémek nagyszabású bányászatát.

Eleanor Martin, a Norton Rose Fulbright ügyvédi iroda partnere, aki bankoknak ad tanácsot tengeri projektek finanszírozásában, a rendezvényen azt mondta:

a globális bankok „nagyon szívesen” fektetnek be mélytengeri bányászati projektekbe, mivel előrejelzéseik szerint az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges lítium és kobalt ára tovább fog emelkedni.

Környezetvédő aktivisták azonban arra figyelmeztettek, hogy az ilyen bányászat veszélyes, és visszafordíthatatlan károkat okozhat a kevéssé ismert ökoszisztémákban.

Szakértők szerint a kutatók által megismert mélytengeri fajok 90 százaléka új a tudomány számára.

A WWF illusztrációja a mélytengeri bányászatról Forrás: wwf.panda.org

Környezetvédő szervezetek hangosan tiltakoztak a konferencia megrendezése ellen, de a bankárokat is támadták, amiért a gyors profitszerzés érdekében fontolgatják a veszélyes és szerintük szükségtelen projektekbe való befektetést.

Daniel Wilde, a Nemzetközösség titkárságának óceánokkal foglalkozó gazdasági tanácsadója a konferencián elmondta: arra számít, hogy olyan megoldás születik, amely 17,5 százalékos adózás utáni nyereséget biztosít a bányavállalatoknak a briteknél.

Jessica Battle, a WWF No Deep Seabed Mining kampányának vezetője szerint

„a mélytengeri bányászat rendkívül kockázatos, és visszafordíthatatlan károkat okoz az óceánok életében, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való képességében is”.

A WWF hasonló szervezetekkel karöltve a mélytengeri bányászat globális moratóriumát követeli.

Neked ajánljuk
Fecskebölcsőket helyezett ki a MÁV dunakanyari vasúti megállókban Barátod, a pitypang – Levél az emberekhez A K&H kibocsátotta első zöldjelzáloglevelét Sokallják a 480 farkast Svédországban, 170-re akarják csökkenteni Nemcsak a hordozórakéták, de a kibocsátásuk is az eget veri
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam