2022. május 28., Csanád, Emil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az erdők és a szén-dioxid-trágyázás

Az erdők a légkör megnövekedett szén-dioxid-koncentrációja mellett nagyobb hatékonysággal fotoszintetizálnak, és mivel a szén-dioxid úgy hat a növényekre, mint a trágya, ezért ezt szén-dioxid-trágyázási effektusnak is nevezik. Hatását csökkentheti, hogy a növekedést a meglévő tápanyagok mennyisége korlátozza.

Klímakutatók szerint a szén-dioxid-műtrágyázás hatása kompenzálhatja a globális felmelegedést azáltal, hogy elősegíti a fák és cserjék növekedését, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során felszabaduló szenet tárolják – olvasható az index.hu oldalán.

Ez a hatás különösen a trópusi ökoszisztémákban jelentkezik, ahol a megnövekedett szén-dioxid-szint állítólag kedvez a fáknak és cserjéknek – a kevesebb szenet raktározó füves területeken.

Nyugat-Afrikában az elmúlt 500 ezer év során bekövetkezett vegetációváltozások tanulmányozása szerint a légköri szén-dioxid-szint meglepően csekély hatással volt a fás borítás kiterjedésére.

A nedvesség elérhetősége a fák terjedésének legfontosabb tényezője, és az erdőtüzek gyakorisága is jelentős tényező volt.

„Leegyszerűsítve, megmutatták, hogy nem számít, mennyi szén-dioxid van a légkörben, ha nincs elég víz, ha minden évben tüzek pusztítanak, vagy az összes palántát megeszik az állatok.”

Trópusi esőerdő Fotó: Getty Images

A megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás előnyei sokkal kisebbek, mint azt eredetileg gondolták, de az éghajlat és a növényzet közötti kölcsönhatás számos modellje még mindig túlbecsüli a szén-dioxid hatását, ugyanakkor nem vizsgálja eléggé a klímaváltozás növényzetre gyakorolt hatását.

Nem biztos, hogy a szén megkötésére egyszerűen fákat kell ültetni, és ezek a fák biztonságban lesznek a melegebb, szárazabb éghajlattól a megemelkedett légköri CO2-szintnek köszönhetően.

A kutatók tanulmányukban a trópusi fák, a légkör szén-dioxid-koncentrációja és a fák növekedését befolyásoló összefüggések között vizsgálták a tűzaktivitást, a növényevő állatok számát, a nedvesség mennyiségét és hőmérséklet-változást a ghánai Bosumtwi-tónál az elmúlt 500 ezer évben.

A tavat egy meteorit becsapódása hozta létre körülbelül 1 millió évvel ezelőtt. A krátertó üledékét a szimulált múltbeli éghajlati viszonyokkal és a globális légköri CO2-változás adataival kombinálták. Megállapították, hogy

a trópusi erdő-szavanna átmenetek fáinak változásában a nedvesség és a tűzaktivitás volt a legfontosabb tényező, míg a szén-dioxid hatása igen kevés volt. Vagyis az erőforrások és a környezeti folyamatok fontosabbak, mint a szén-dioxid hatása.

A szerzők azt mondják: eredményeik nagy hatással lehetnek a globális vegetációs modellekre, amelyek ugyan vizsgálják a szén-dioxid-trágyázási hatást, de gyakran nem veszik figyelembe a tüzek gyakoriságát, a növényevő állatok számát.

Neked ajánljuk
A koalákat védve vásárolt fel erdős vidékeket az ausztrál állam Működésképtelen lenne a Föld a gombák nélkül, rájuk is ügyelnünk kell Erdőböngésző: online játékban tárulnak fel a tölgyerdők titkai Amerikában szigorúbb szabályokra számíthatnak a fenntartható alapok 18 millió forintot gyűjtött a menekülteknek a CIB Bank
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam