2022. május 19., Ivó, Milán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Újabb korallfehéredés sújtotta a Nagy-korallzátonyt

Tengeri hőhullám okozhatta az ottani nyáron történt korallfehéredést a Nagy-korallzátonyon. Ausztrál tudósok szerint a jelenség a képződmény mentén vizsgált 719 zátony 91 százalékát érintette 2021–22 nyarán.

A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok a körülmények megváltozása miatt kilökik a szöveteikben velük szimbiózisban élő élő algákat. A kifehéredett korallokat könnyebben támadják meg betegségek, és a táplálékhiány miatti pusztulás fenyegeti őket.

A 2021–22-es nyár volt a hatodik tömeges kifehéredés a Nagy-korallzátonyon 1998 óta, amelyből négy 2016 óta történt.

A Nagy-korallzátony, amely mintegy 348 ezer négyzetkilométeren terül el Ausztrália északkeleti partvidékének közelében, a világ korallzátony-ökoszisztémáinak tíz százalékát teszi ki.

A Nagy-korallzátony egy része a levegőből Fotó: Getty Images

Az ausztrál nemzeti tudományos kormányhivatal (CSIRO), az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) és a Nagy-korallzátonyt kezelő tengeri nemzeti park hatóságának legújabb jelentése szerint a zátony egyes részein a tengerfelszín átlagos hőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot.

A déli féltekén beköszöntő nyár első hónapja, tavaly december volt a legmelegebb hónap, amit a zátonyon 1900 óta tapasztaltak. A jelentés szerint február végén úgynevezett tengeri hőhullám alakult ki.

„Az átlagon felüli vízhőmérséklet a nyár végén tömeges korallfehéredéshez vezetett” – áll a közleményben, amelyben az is szerepel, hogy

a korábbi nyarakhoz képest az idei nyáron kevésbé okoztak problémát a halmozott hatások, ami egyebek mellett annak tudható be, hogy a La Nina-jelenség miatt Ausztráliában a szokásosnál enyhébb volt a nyár, ezúttal viszont a tengeri hőhullám váltotta ki a korallfehéredést.

A jelentés hangsúlyozta, hogy „a legnagyobb veszélyt továbbra is az éghajlatváltozás jelenti a zátonyra”. A zátony életét megzavaró problémák egyre gyakoribbá válnak, így kevesebb idő marad a korallok regenerálódására – figyelmeztettek a tudósok.

David Wachenfeld, a Nagy-korallzátony tengeri hatóságának tudósa annyit fűzött a jelentéshez, hogy reményeik szerint a kifehéredett korallok nagy része rendbe jön, ahogy az 2020-ban történt, és nem következik be a 2016-ban és 2017-ben lezajlott tömeges kipusztulásuk.

Neked ajánljuk
A koalákat védve vásárolt fel erdős vidékeket az ausztrál állam Szomjan halt madarak hullanak az égből Indiában Klímavédelmi sikert ünnepelhet Tasmánia Melegedő óceánokra és rekordmagas metánszintre figyelmeztet a WMO Metrózni fejedelmi élmény
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam