2022. július 3., Kornél, Soma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A magyar erdészek segítségéért jöttek hazánkba francia szakemberek

Az éghajlatváltozás Európa erdeit is kihívás elé állítja: a gyors ütemű felmelegedéshez egyes fafajok már nem tudnak alkalmazkodni, így az erdészet feladata, hogy aktív beavatkozással segítse az erdők fennmaradását. Ebben adott tanácsot és iránymutatást a Soproni Egyetem a hazánkban járt francia erdészeti szakembereknek.

Fák nélkül nincs élet; az erdők a legnagyobb szén-dioxid-fogyasztók (szénmegkötők), oxigén- és szervesanyag-termelők. A Föld vízháztartásának alapvető szabályozói, és újratermelődő energiaforrásként a fenntarthatóságban is jelentős szerepet kapnak.

A felmelegedés miatt az erdők fafajösszetétele és biodiverzitása azonban számos területen átalakulhat, amit egyes fajok alkalmazkodóképességük, illetve gyors migráció révén jobban, mások azonban kevésbé képesek tolerálni.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója elmondta: a klímaváltozás kihívásaira együtt gondolkodással, együttműködéssel lehet hatékonyan válaszolni. A francia országos erdészeti hivatal szakértői számára kulcsfontosságú a Soproni Egyetemen felhalmozott tudás és a magyar erdészek reakciói a változásokra, hiszen

hazánk éghajlata már most lényegesen melegebb és szárazabb, mint amivel az ottani erdők jelenleg szembenéznek.

Fotó: uni-sopron.hu

Franciaországban a 2018 és 2020 közötti aszályos időszakban több mint háromszázezer hektár erdőt veszítettek el. Az Office National des Forêts (Francia Államerdészet) stratégiai programot indított, hogy elősegítse az ottani erdők alkalmazkodóképességének növelését.

Magyarországon vannak olyan fafajok és olyan szárazságtűrő származások, amelyek a francia erdők megmentésében fontos szerepet kaphatnak, ezeket jött tanulmányozni a 6 fős delegáció.

A Mecsekerdő Zrt. régóta folytat szaporítóanyag-kísérleteket szárazságtűrő, meleget jól viselő tölgyekkel, mely iránt különösen nagy az érdeklődés a francia erdészek körében. A Soproni Egyetem és a Mecsekerdő kutatásaira alapuló magyar példákat már elkezdték gyakorlatba ültetni a francia szakértők: egy molyhos tölgyek alkotta plantázskomplexum, vagyis egy 200 törzsfából álló nagy magtermesztő ültetmény létrehozásán dolgoznak.

Fotó: uni-sopron.hu

A klímaváltozás miatt óriási igény van erre a korábban jelentéktelennek tartott fafajra, olyannyira, hogy a francia szakértők kifejezetten szárazságtörő molyhostölgy-makk termelésére akarnak berendezkedni.

A magyar szakértők a megújulásban, az ember által segített szaporítóanyag-mozgatásban látják a kiutat. „Ez azt jelenti, hogy más országokba, például Bulgáriába megyünk szaporítóanyagért, miközben mi pedig a tőlünk nyugatabbra, északabbra fekvő régiókat segítjük. Ezzel a most népszerű, progresszív módszerrel proaktív módon, egy természetes folyamatot segítve, a klímaváltozás hatásait előrevetítve 50 évnyi időt tudunk áthidalni” – mondta dr. Borovics Attila.

Neked ajánljuk
Nemhogy nem félnek tőlük, nevet is adtak az erdőben élő medvéknek Kis hazánk legszebb-legszínesebb madarai (képgalériával) A siker titka vidéken, 20. rész – Keresztyén manufaktúra (videó) Péntek Csaba: A hamburgered ára Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre
Tovább a forrásra: uni-sopron.hu
Vissza
Hírfolyam