2022. július 7., Apollónia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megvizsgálták, hogyan hat a klímaváltozás a költöző madarakra

A német, dán és holland részvételű Watt-tengeri Együttműködés kutatásából az derül ki, hogy az éghajlat megváltozása veszélyezteti egyes költöző madarak élőhelyét az Atlanti-óceán keleti vidéke fölött húzódó vándorútvonalaik mentén. 

Északnyugat-Európában a legnagyobb gondot a tengerszint emelkedése jelenti. A dán, német és holland partok melletti Watt-tenger jelentős forgalmi csomópont a vándormadarak útvonalán. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Watt-tengeren vándormadarak milliói állnak meg táplálkozni az Afrika és az északi sarkvidék közötti útjuk során.

A kutatók szerint a klímaváltozás hatással van a legtöbb tengerparti térségre. A Watt-tengeren a vízszint emelkedése mellett egyre inkább a szélsőséges időjárási jelenségek, például a heves esőzések és viharok is megzavarják a madarakat a pihenésben és a költésben.

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai már Nyugat-Afrikában, a költöző madarak legjellemzőbb telelőhelyén is észlelhetők a talajerózió formájában, bár ott ehhez más tényezők – köztük a túlhalászás, a hajóforgalom és a fakitermelés – még nagyobb mértékben hozzájárulnak.

Fotó: Getty Images

A Watt-tengeri Együttműködés kutatói 2014 óta háromévente megszámlálták a költöző madarakat az Atlanti-óceán keleti vidékén vezető vándorútvonalakon. A rendszeres időközönként elvégzett számlálások a kutatást vezető Kristine Meise szerint azért fontosak, hogy az állományban bekövetkező esetleges változásokról időben értesüljenek. Nehézséget okoz, hogy egy költöző madár rendszerint nem egy helyen tartózkodik, sőt időnként az útvonalát is megváltoztatja. Ezért fordulhat elő az, hogy a madarak száma a Watt-tengeren csökkenhet, míg globálisan nézve a létszám stabil vagy akár emelkedhet is.

A legutóbbi – 2020-as – számlálás eredményei szerint a 83 megfigyelt vándormadár-populáció nagyjából felénél az állomány emelkedett, 16 százaléknál nem változott, 30 százalék esetében pedig csökkent az utóbbi évtizedek számaihoz viszonyítva.

Ennek hátterében a kutatók szerint a változó éghajlati viszonyok állhatnak. A költöző madarak évezredek óta meghatározott időpontokhoz alkalmazkodnak. A klímaváltozás miatt viszont a tavasz, vele együtt a hóolvadás, valamint a rovarok kikelése az északi sarkvidéken már korábban kezdődik. Emiatt kedvezőtlenebbé váltak a körülmények a fiókák kiköltésére és felnevelésére.

A költöző madarakat érintő fenyegetések ellensúlyozására a kutatók szerint fontos lenne fokozottan védeni az állatok kedvelt tartózkodási helyeit.

Neked ajánljuk
Az elvadult macskák miatt sodródott a kihalás szélére egy erszényesfaj Jég nélkül is megélő, több száz jegesmedvét találtak Grönlandon A gödöllői természetfilm-fesztivál díjazott filmjei 3/3. (videók) Péntek Csaba: A hamburgered ára Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam