Mintegy 250 millió éve a tengerek élővilágának 90 százaléka, a szárazföldi fajok 70 százaléka pusztult el. Egy nemrég megjelent tudományos elmélet szerint a katasztrófát akkor a tengerek felmelegedése okozhatta. A szakemberek úgy vélik, a klímaváltozás jelenlegi forgatókönyve hasonlóan végződhet.
Hallott már a perfluor-karbonokról (PFC)? Ezek az anyagok igen elterjedtek: egyebek mellett az élelmiszerek csomagolásában, sőt egyes helyeken még az ivóvízben is megtalálhatók. Pedig több kutatás igazolta már, hogy a PFC-k a hormonok megzavarásával veszélyeztethetik az emberi reprodukciós rendszert.
A fertőzött víz miatt Csicsón és elővigyázatosságból a szomszédos Komáromfüssön már több mint egy hete zárva tartanak a vendéglők, a csicsói alapiskola és a két község óvodája. A csapvizet fürdésre csak az használhatja, akinek nincs nyílt seb a testén. 
Felgyorsult a grönlandi masszív jégtakaró olvadása, és nincs jele a lassulásnak –figyelmeztettek amerikai és walesi kutatók a Nature hasábjain. A problémát azért sem szabad félvállról venni, mert a jégolvadás miatt még drasztikusabb lehet a tengerszint-emelkedés. 
Katasztrofális állapotok uralkodnak Új-Kaledóniában, ahol december 5-én jelentős, 7,6-es erősségű földrengés rázta meg a sziget keletei partjait. A helyi hatóságok ráadásul szökőárveszélyre is figyelmeztettek. 
Sem illetéket, sem díjat nem kellene fizetniük a kútfúrásra készülőknek a jövőben a parlament előtt lévő friss törvénymódosító javaslat alapján – írja az mfor.hu. 
Hamarosan közelebbről is megismerhetjük azt a hatalmas víznyelőt, amely korábban egy tengerfelszín feletti barlangrendszerhez tartozott. A szakemberek tengeralattjáróval fogják feltárni a nagy kék lyuk titkait. 
Az elmúlt napok özönvízszerű esőzése miatt villámárvizek pusztítanak az Égei-tenger partján fekvő török üdülővárosban, Bodrumban. A természeti csapásról több videó is készült. 
A tengerek vize miért sós? A folyóké és a tavaké miért nem? Egyáltalán hogy kerül a só a vízbe? A sokakat érdeklő vizes kérdésekre a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Vagy mégsem?
Az ivóvíz felhasználásából adódó közüzemi költségek igen nagy terhet rónak a kórházakra. Ezért is lesz fontos szerepe annak a beruházásnak, melynek keretében országszerte több egészségügyi intézményt is vízsugárszabályzókkal szerelnek fel. 
A Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal fertőzést talált a csicsói vízvezetékben, ezért betiltották a csapvíz használatát a községben és a szomszédos Komáromfüssön. A szakemberek még keresik a szennyezés pontos okát.
Több mérvadó jelentés is arra figyelmeztet, ha nem történik valami, akkor soha nem látott vízkrízis jöhet Kínában és a szomszédos országokban. Minden az északnyugati tartományok víztartalékain múlik.
A Kárpát-medencében víz mindig is volt és mindig is lesz – gondolhatnánk. A helyzet azonban az, hogy az édesvizek – más megújuló erőforrásokhoz hasonlóan – túlhasználódhatnak: elszennyezhetők és felélhetők; ez pedig végzetes következményekkel járhat. 
Soha nem látott aszály pusztít Afganisztánban. A vízhiány már annyira elviselhetetlen, hogy több szülő is arra kényszerült, hogy eladja gyermekét azért, hogy a család többi tagját megmenthesse az éhenhalástól. 
Az ukrán miniszteri kabinet a jövő évi költségvetésben nem különít el pénzt a vízművek műszaki állapotát javító programra, melyet még 2011-ben fogadtak el. Ha nem lesz változás, akkor akár az ivóvíz-szolgáltatás is veszélybe kerülhet. 
A klímaváltozás miatt egyenlőtlenebbé válik a lehulló csapadék eloszlása, vagyis aszályos időszakot követően egyszerre eshet le többhavi csapadék. Haitin is ez történt, ám ott nemcsak a víz, a műanyagszemét is hömpölygött. Videón mutatjuk, milyen egy 21. századi árvíz. 
Bolygónk egyik legszárazabb és legidősebb sivataga a Chile és Peru területén található Atacama, ahol 500 évvel ezelőtt esett utoljára eső. A csapadéknak azonban nem örülhetünk: az ottani élőlények 85 százaléka kihalt. 
Az elmúlt évtizedek legjelentősebb árvízvédelmi beruházása veszi kezdetét Budapesten, az egyik legveszélyeztetettebb szakasz, az Aranyhegyi-patak mentén. A tervek szerint a munkálatok 17 hónapon át tartanak majd. 
Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még drámaibbá válhat. 
Csaknem ötmilliárd forint beruházással, Zalaegerszeget és öt környékbeli települést érintő program indult az ivóvíz minőségének javítására. A Széchenyi 2020 program keretéből finanszírozott munkálatok várhatóan 2021 márciusában érnek véget. Ez is érdekelhet...
Természet
Csaknem rekordmeleg volt az idei ősz
Gyerekszoba
Nem tabu – így beszélj a gyerekkel a pénzről
Lencsevégen
Föld alatti csillagos égbolt
Házi mozi
Jean Giono: Az ember, aki fákat ültetett
.jpg)
Egészség
Láthatatlan, globális kór: a magány
Mezőgazdaság
Új lehetőségek a precíziós ültetésben
Klímavédelem
Élő Bolygónk mobilapp: neked fejlesztve!
