A 2002-es elbai, dunai árvizek után hozták létre az Európai Árvízi Figyelmeztető Rendszert, amely már július 10-én, néhány nappal a németországi áradások előtt riasztott – a bajor, hesseni és szászországi hatóságok összesen 25 figyelmeztetést kaptak. A 444.hu utánajárt, mi ment tragikusan félre ezután.
(Szüleik árvízben összedőlt háza előtt sír két fivér. Fotó: MTI/AP/DPA/Boris Roessler)
Az MTI híradása szerint százezreket telepítettek ki a napok óta tartó, halálos áldozatokat is követelő áradások miatt a 12 millió lakosú Csengcsouban, a közép-kínai Honan tartomány székhelyén – a tudósok állítják, hogy a rendkívüli esőzés egyértelműen a globális felmelegedéshez köthető.
Egy friss tanulmány alapján a 2030-as évek közepétől gyors növekedésnek indul majd az USA partvidékein a dagályos árvizek gyakorisága – ilyesmiről akkor beszélünk, mikor a dagály olyan mértékű, hogy utakat mos el vagy lakott területeket önt el. A legészakibb partvidékek nyerhetnek egy kis időt.
Július 16-án kezdődött meg, és július 31-ig tart az UNESCO világörökségi bizottságának kibővített, és végül online megszervezett ülésszaka, amelyen nemcsak a 2020-as és 2021-es év új nomináltjainak drukkolhatunk, hanem több helyszín státuszáért izgulhatunk is, köztük több vizes világörökségünkért.
A szúnyogirtás menetrendjét az esőzés és a Dunán levonuló árhullám fogja meghatározni. Figyelemmel kísérik a Duna-mentén a vérszívók jelenlétét, a lárvák ellen biológiai, a kifejlett szúnyogok ellen kémiai védekezés várható, de csak az árhullám levonulása után – tájékoztatott az katasztrófavédelem.
Online, anonim, pár perc alatt kitölthető kérdőívet adott közre a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. A vállalat a magyarok vízfogyasztási szokásainak és csapvízzel kapcsolatos vélekedéseinek feltérképezése mellett arra is kíváncsi, mennyit tudnak a vízművek munkájáról, illetve a magánkutak használatáról.
2021. július 22-én, csütörtökön reggel 9 órakor rajtolt el az 53. Kékszalag Nagydíj. Az 556 hajó egyikének vitorláját, méghozzá éppen a tavalyi győztes, valódi hajóritkaságnak számító katamaránét idén egy különleges, szarvasokat ábrázoló kép díszítette. A szarvascsorda pedig szerencsét hozott.
A legfrissebb tudományos eredmények reménnyel kecsegtetnek: az utóbbi években elkezdődött a Nagy-korallzátony regenerálódása. A klímaváltozás okozta stressz és más tényezők miatt azonban még mindig rosszak a kilátások, az UNESCO a júliusi ülésén dönthet a helyszín veszélyeztetetté nyilvánításáról.
Egy friss kutatás szerint a kis jégkorszak vége, azaz körülbelül 1850 óta mintegy 1200 gleccsertó keletkezett a svájci Alpokban, ebből 180 darab 2006 és 2016 között jött létre, ami évi átlag 10 új tó születését jelenti. A gleccserek olvadásának folyamata tehát látványosan felgyorsult.
Német meteorológusok szerint a Belgiumban, Németországban, Luxemburgban és Hollandiában most tomboló árvizet okozó szélsőséges időjárás korábban nemzedékenként egyszer fordult elő, a jövőben viszont gyakoribb tapasztalattá válhat – a Qubit.hu cikke arról, hogyan befolyásolja a klímaváltozás az életünket.(Időjárás Németországban, Schuld település, 2021. július 16. Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)
Sokáig kellett várni rá, de június közepén végül idén is berobbant a nyár, azóta pedig bizarr időjárási hullámvasúton ül az egész ország – kezdi cikkét a telex.hu, amelyben az OMSZ veszélyjelző rendszerét ismertetik részletesen, hogy segítsenek eligazodni a riasztások és figyelmeztetések tengerén. (A július 9-i fővárosi vihar után kialakult felhőképződmény, mammatus. Fotó: MTVA/Bizományosi/Balaton József)
Áder János köztársasági elnök a német államfőnek, Frank-Walter Steinmeiernek címzett táviratában részvétét fejezte ki a németországi áradások miatt az áldozatok családtagjainak, és együttérzését a károsultaknak – adott hírt róla az MTI.
Július 21-én a balatonfüredi Anna Grand Hotelben, a másnap rajtoló Kékszalag Nagydíj ideje alatt pedig a Vitorlás téri gyűjtőpontokon várják a Veszprém Megyei Levéltár munkatársai a vitorlázós emlékeket: naplókat, leveleket, visszaemlékezéseket, fényképeket és más dokumentumokat – adta hírül az MTI.
A balatoni vízminőség monitorozása, a vízgazdálkodási és vízkezelési rendszerek kidolgozása, az ökológiai állapotot monitorozó és értékelő rendszerek fejlesztése, az eutrofizációs események előrejelzése és sok más közös cél érdekében hivatalosan is szövetséget kötöttek a kutatók és a vízügyesek.
A Bernd ciklon okozta özönvízszerű esőzés miatt szerdára a Németország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány több térségében megáradtak a folyók és patakok, a hatóságok csütörtök esti adatai szerint legalább 45 ember halt meg a természeti katasztrófában.
Július 15-i, csütörtöki helyi sajtóinformációk alapján a Benelux-államokat is heves esőzések és áradások sújtották, több ezer megrongálódott vagy összeomlott házról és két ember haláláról számolt be az MTI. Belgium, Luxemburg és Hollandia is érintett a katasztrófában, Belgium az EU-tól kért segítséget.
A város természetes ökoszisztémájáért és az általa őrzött kulturális örökségért aggódó Velence-rajongók mindegyike drukkolt érte, de igazából senki nem hitt benne, hogy a település vezetői és az olasz kormány meg merik lépni: kitiltották az óceánjáró hajókat a lagúnából.
Bernd özönvízszerű esőt hozott Németországba, a viharok Szászországban és Bajorország egyes részein okoztak áradásokat. Fák dőltek ki, utak váltak járhatatlanná, házak lettek lakhatatlanok, emberek tűntek el, többen meghaltak – és könnyen lehet, hogy ennek az oka is a sarkvidéki jég olvadása.
New York államban, a Seneca-tó partján 2017-ben újra megnyílt egy korábban már üzemen kívül helyezett erőmű, hogy bitcoinbányászatra használt számítógépek ezreit lássa el árammal – a virtuálisdeviza-termelés rengeteg szén-dioxidot pumpál a légkörbe, ráadásul gőzfürdővé változtatja a tavat.
A halpusztulás szerencsére nem folytatódott, de a vízszint tovább csökkent, a Velencei-tó már most annyira kiapadt, ami a korábbi években csak augusztusra volt jellemző: a csónakkikötőkben például már olyan kevés a víz, hogy alig evezhetők a vízi utak.
.jpg)
