A Duna Budapesten 73-74 centin állt október 12-én, a Szamos és a Körösök pedig már gyakorlatilag a korábbi mérési rekordszinten vannak. Mohácsnál a kompforgalmat is le kellett állítani. A szakemberek szerint októberben rekordalacsony lehet a magyarországi folyók vízállása.
Mallorca után Szardíniát is elérte a vihar: a Földközi-tenger második legnagyobb szigetén áradások és sárfolyam söpört végig. A térségen most katasztrofális állapotok uralkodnak.
Október 10-én heves esőzések voltak Mallorcán, ahol a megáradt patakok miatt öt ember életét vesztette, többen pedig eltűntek. A Spanyolországhoz tartozó szigeten senki nem számított a katasztrófára.
Nagy port kavart a Greenpeace közleménye, melyben konkrétan megnevezte azokat a termékeket, amelyek a világot elborító hulladékhegyek legfőbb alkotóelemei. A listát a Coca-Cola vezette. A cég reagált. Álláspontja fontos megfontolásokat és megállapításokat tartalmaz.
Nemzetközi kutatások már bebizonyították, hogy a mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a vizekben. A Dunában találták a legtöbbet az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei kutatták a hazai vizeket.
Az Elbát is elérte a klímaváltozás: szeptember végén Magdeburgnál 45 centiméter körüli volt a folyó vízállása. Az eddigi legalacsonyabb vízállást itt több mint 80 éve mérték: 1934 júliusában 48 centiméteres volt.
A Nanyang Műszaki Egyetem szakemberei szerint az átlagos globális tengerszint 2100-ra akár közel 2,5; 2300-ra pedig 15 méterrel is emelkedhet – számol be az IFLScience. Ez azért is aggasztó, mert napjainkban a 7,6 milliárd fős népesség 11 százaléka él 10 méterrel a tengerszint alatt.
A sörkészítésnek számos fázisa és alkotóeleme van, de minden a jó minőségű vízzel kezdődik. Ennek hiányában tehát könnyen lehet, hogy kedvenc sörünk is eltűnik. Ezt szeretné elkerülni az a 100 szervezet, amely egy közös kampány keretében hallatja hangját Európa-szerte.
Folyóink kétmilliárd ember számára nyújtanak ivóvizet, élelmiszer-termelésünk 25 százalékát biztosítják, hazánkban pedig négymillió ember vízigényét elégítik ki. Mégsem kezeljük megfelelően őket, ez pedig komoly kockázatokkal jár – hívja fel a figyelmet a WWF nemrég megjelent jelentése.
Horvátország – Norvégia és Izland után – vizekben a harmadik leggazdagabb ország Európában, a lakosság 6 százaléka, azaz mintegy 250 ezer ember számára mégis elérhetetlen az ivóvízhálózat – adta hírül a Vecernji List című horvát napilap egy kerekasztal-beszélgetésről írt cikkében.
Több mint ezer eltűntje lehet az indonéziai Celebesz (Sulawesi) nyugati felét megrázó földrengésnek és az azt követő szökőárnak – közölte a helyi katasztrófavédelem, amely szerint már 1500-nál is több a halottak száma.
A vízszennyezéssel önmagunknak ártunk a legtöbbet – erre hívta fel a figyelmet Nathalie Lasselin profi búvár is, aki 30 óra alatt 70 kilométert tett meg a Szent Lőrinc-folyóban.
Nem elég, hogy kevés van belőle, még szennyezzük is: pedig a tiszta víz életünk alapfeltétele. Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) most új szabványok létrehozását sürgeti, mivel kiderült, hogy az ivóvizet higannyal szennyezik a fogászati rendelők.
A legfrissebb adatok szerint 1234-re nőtt a halálos áldozatok száma, 799-en megsérültek és sokakat még mindig nem találnak Celebesz szigetén, ahol szeptember 28-án a 7,5-es erősségű földrengést követően szökőár sújtotta a környéket.
Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt.
A Duna táti szigetein az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A Duna–Ipoly Nemzeti Parknak azonban 480 millió forintos ráfordítással, 195 hektáron sikerült helyreállítani a szigeten található vizes élőhelyeket.
Eltávolítják a mesterséges zátonynak szánt mérgező autógumikat a francia vizekből – külön érdekesség, hogy a több mint egymillió euróba kerülő költségekből a francia állam mellett a Michelin gumiabroncsgyártó vállalat is kiveszi a részét.
A Vekeri-tó küllemére nem lehet panasz: kéthetente kaszálnak, milliméter pontosan le van nyírva a fű, emellett ott vannak a játszóterek, no és a „szigeten” álló masszív filagória is csalogató. A kérdés már csak az, hogy a tóban rejlő lehetőségeket mikképpen lehetne kihasználni.
A Florence hurrikán miatt szinte minden helyi élelmiszerboltból elfogytak az olyan alapvető élelmiszerek, mint a palackozott víz vagy a konzervek. Emiatt sokan az Amazonról rendelték volna meg a szükséges készleteket, ám az oldalon időközben brutálisan megemelték az ásványvizek árát.
Az első eredmények alapján a Campylobacter nevű baktérium okozta a hányással, hasmenéssel, magas lázzal járó tömeges megbetegedéseket Domoszlón és Kisnánán. Mint kiderült, a laboratóriumi vizsgálatok a vízben is azonosították a kórokozót.
_running_to_sea_-_01.jpg){kind=icon}
