Megbontották a Sélune-folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa legnagyobb duzzasztógát-elbontása. A projekt célja, hogy lazacok, angolnák és más vadon élő állatok képében visszatérhessen az élet a folyóba és vele együtt a híres Mont-Saint-Michel-öbölbe. 
Súlyos felhőszakadás érte Kína déli részét: több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, rengeteg út és híd járhatatlanná vált, és egy egész település is víz alá került Kujcsou tartományban. Az ítéletidőben legalább öt ember életét vesztette.
Az európai fürdőhelyek vízminőségéről készített legutóbbi éves jelentés szerint az elmúlt évben vizsgált európai fürdőhelyek több mint 85 százaléka kiérdemelte az Európai Unió szigorú minősítési kritériumai alapján a legelőkelőbb, kiváló minősítést – derült ki az Európai Bizottság közleményéből.
A magyar víziparban rejlő lehetőségekről és a hazai innovatív megoldásokról tájékozódhattak az érdeklődők Pekingben, az első alkalommal megrendezett magyar–kínai vízipari csúcstalálkozón, ahol a szakmabeliek igen fontos tapasztalatokat osztottak meg egymással. 
Nemrég az ország több részén is komoly gondokat okozott a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék. Június 7-én Nyíregyházára csapott le az ítéletidő. Videón mutatjuk a felhőszakadás következményeit. 
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete beszámolót közölt arról, hogy milyen a Balaton ökológiai állapota az idei meleg tél után. Kiderült, hogy bár télen nem fagyott be a Balaton, ennek nincs kimutatható hatása a tavaszi–nyári vízminőségre..jpg)
Aradon is komoly károkat okozott az időjárás: a 24 óra alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt családokat kellett kitelepíteni, több mint száz gazdaságot elöntött az ár, amibe sok állat is belefulladt. 
Nemrég jelent meg a Yorki Egyetem tanulmánya, amely szerint a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal, Európában pedig a Duna van a legrosszabb helyzetben. A Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) most közleményben reagált a hírre. 
A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék miatt komoly árvizek alakultak ki Közép-Szerbia hét településén. A Bjelica folyó kilépett a medréből, és több települést is elárasztott – a rendkívüli állapot miatt sokakat ki kellett telepíteni. 
Az elmúlt napok esőzései miatt a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság közlése szerint hét szakaszon kellett belvízvédelmi készültséget elrendelni. Májusban az igazgatóság működési területén több mint 121 milliméter csapadék hullott – ez 65,3 milliméterrel haladja meg a sokévi átlagot.
Kiadós felhőszakadás okozott villámárvizet a Bükk északi lábánál elterülő Dédestapolcsányban, ahol 24 óra alatt 141,2 milliméter csapadék esett – ezzel megdőlt az eddigi dobogókői rekord, melyet 1998-ban ugyanezen a napon 84,1 millimétert mértek. 
Szerda este a Duna budapesti szakaszán, a Margit hídnál a Viking szállodahajó és a Hableány sétahajó összeütközött. A szerencsétlenségben legalább heten meghaltak, huszonegy embert még keresnek. A mentést a Duna áradása jelentősen nehezíti. A folyón jelenleg harmadfokú árvízkészültség van.
Lengyelországban is komoly problémát okoznak az árvizek – a Visztula szintje ráadásul folyamatosan emelkedik. A hatóságok riadókészültséget rendeltek el, már Varsót is elérte a víz. 
A Yorki Egyetem friss tanulmánya szerint a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal – itt, Európában a Duna van a legrosszabb helyzetben. A WWF szakértője szerint a szennyezettség nem veszélyezteti a lakosságot.
Az amerikai földtani intézet közzétett egy igen beszédes grafikát a bolygónkról, amelyen egyetlen gömbbe „gyűjtötték” a Földön található teljes vízkészletet: édeset, sósat, folyékonyt, fagyottat. Az ábrából az is kirajzolódik, hogy a kék bolygón valójában igen kevés a tiszta, iható ivóvíz.
A Chicagói Egyetem tudósai az Indiai-óceán közepén lévő kőzetformációkban bukkantak jégkorszakra visszavezethető tengervizet tartalmazó üregekre. A felfedezés nemcsak az utolsó jégkorszak rekonstruálásában segíthet, hanem arra is fény derülhet, hogy miképpen fog viselkedni bolygónk klímája a jövőben.
Két részre szakadt és várhatóan tovább töredezik a Chile és Argentína között 12 ezer négyzetkilométeren elterülő dél-patagóniai jégmező – figyelmeztetnek chilei kutatók, akik a klímaváltozást okolják a történtekért. 
A vízgyűjtő területekre újabb, jelentős mennyiségű csapadékot várnak a szakemberek, a dunai árhullám a hét második felében folytatódhat, a Tiszán a bodrogközi szakasz alatt még árad a folyó – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Jelenleg 395,5 km-en van árvízvédelmi készültség.Ez is érdekelhet...
Gyerekszoba
Dal a gyerekeknek a szelektív hulladékgyűjtésről
Hulladék
Kanada is lépett
Hét mérföld
Fedezd fel! – Spartacus-ösvény (videó)
Agrárium
A klímaváltozás nyertese: a mangó
Tudatos vásárlás
Íme az ehető csomagolópapír
Klímavédelem
Teafilterek a klímakutatás szolgálatában
Víz
Szennyező luxus
Építs okosan!
Parkoló helyett paradicsom – Amszterdam zöldülőben
Programajánló
A kihaláshoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve
