2019. június 27., László
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hitek és tévhitek: honnan érkezik a csapvíz?

Magyarországon a háztartások 98 százaléka részesül közműves vízellátásban. Éppen ezért nem csoda, hogy megannyi legenda született már arról, hogyan kerül víz a csapba. És persze ott vannak az örökzöld kérdések is: a szennyvizet tényleg a Dunába vezetik? Utána pedig vissza a csapba, majd megisszuk? Itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba!

Így készül a csapvíz Fotó: Youtube

Honnan kerülhet ivóvíz a csapba?

  • Felszín alatti, védett rétegekből: Az egész országot tekintve az ivóvizek 35%-a származik ilyen forrásból. Budapest környékén Dabas és Érd lakosságát látják el így ivóvízzel. A kinyert víz jellemzően csak fertőtlenítésen esik át, de néha előfordul, hogy tisztítani is szükséges.
  • Parti szűrésű kutakból: Folyó partján nyerik a vizet, amit ott helyben meg is szűr a parti kavicsréteg. Ilyen forrásból is sok csapvíz származik idehaza, nagyjából szintén 35%. A folyamat lényege annyi, hogy például a Duna azon szakaszai mentén, ahol kiemelkedő a vízminőség (a Szentendrei-sziget környéke ilyen), a medertől 30-50 méterre, a kavicsos parton kutakat fúrnak. A szűrést a kavicságy végzi el, majd fertőtlenítésen esik át. Ennek feltétele, hogy maga a folyó vize jó minőségű legyen. A Duna vize pedig minden híreszteléssel ellentétben kiváló, az elmúlt években ugyanis szigorodott a hajózás, bezárt néhány nagy szennyezőnek számító szlovák papírgyár és épült jó néhány szennyvíztiszító. 
  • Karsztvizes forrásból: A mészkő- és dolomithegyek gyomrában található karsztvíz is kinyerhető ivóvíznek, a hazai csapvizek nagyjából 25%-a származik karsztvizes forrásból. A Vértesben és például a Bakonyban áll ilyen víz rendelkezésre nagyobb mennyiségben. A karsztvizek jellemzője, hogy semmilyen tisztítást nem igényelnek, maximum lágyítást, mert a kőzetekből kioldott kalcium és magnézium miatt elég kemény vizekről van szó.

Ahol az előző három verzió egyike sem opció, ott felszíni vizekből nyerik az ivóvizet, például ebből a célból hozták létre a Lázbérci víztározót is a 60-as években, az Upponyi-hegység völgyében, ahonnan Kazincbarcikát és Ózdot látják el ivóvízzel. Ilyen esetben természetesen komolyabb víztisztítási folyamaton esik át a víz, mielőtt a hálózatba kerül.

A szennyvizet tényleg a Dunába vezetik?

Szennyvízkérdésben is nagyjából ugyanakkora homály van a fejekben, mint csapvízügyben, de a lényeg, hogy igen, a WC-n lehúzott, lefolyón leengedett szennyvíz visszajut az élővizekbe, de csak azután, hogy a szennyvíztisztító telepen átesett egy nagyjából 10 pontos mechanikai és biológiai tisztítási folyamaton.

Neked ajánljuk
Emberek milliárdjai élnek tiszta ivóvíz és mellékhelyiség nélkül Évente legalább 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan Minden országban hasonló változások kellenek ahhoz, hogy a Föld élhető maradjon Alakor, tönke, tönköly – Újból elterjesztenék az ősgabonafajtákat A „Bereg tüdeje”, a Bockerek-erdő
Tovább a forrásra: Gyetván Csaba blogja
Vissza
Hírfolyam