2019. szeptember 18., Diána
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Elkerülhető a Duna–Tisza közének elsivatagosodása

Egy lehetséges fejlesztési tervezet szerint vízpótló rendszereket, csatornákat és stratégiai célú víztározókat hoznának létre a Duna–Tisza közén, a Homokhátságon.

A kormány előtt van egy fejlesztési terv arról, hogy vízpótló rendszereket, csatornákat és stratégiai célú víztározókat hoznának létre a Duna–Tisza közén, a Homokhátságon. Bányai Gábor, a kiskunhalasi választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője azon a kecskeméti szakmai konferencián jelentette ezt ki, amelyet a Duna–Tisza Közi Hátság Vízpótlásáért Egyesület szervezett a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.

A Homokhátság Fotó: MTI / Ujvári Sándor

A tervek szerint a vizet a Dunából és a Duna-völgyi főcsatornából nyernék, és felszivattyúznák a Homokhátság magasabb területeire. Innen pedig gravitációs úton tudnák leengedni a vizet az alacsonyabban fekvő területek csatorna- és víztározó-hálózataiba.

Ezzel orvosolni lehetne a mezőgazdaság problémáit, aszályos időszakban öntözni lehetne a földeket. Ám ami ennél sokkal fontosabb, hogy 500 millió vagy akár egymilliárd köbméter vizet lehetne ott tárolni, ami később, amikor a vízhiány és a klímaváltozás még nagyobb gondokat okozhat, óriási kincs lesz. A beruházás értéke elérheti a 2-300 milliárd forintot is.

A Duna-Tisza csatorna az Ócsai Tájvédelmi Körzetnél Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

„A Homokhátság jövője: sivatag vagy korszerű vízgazdálkodás?” elnevezésű konferencián a hazai tudományos és szakmai élet több szereplője is előadást tartott. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a Homokhátság problémáját komplexen kell kezelni, és az összes érintett terület szempontjait figyelembe kell venni.

Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék professzora arról beszélt, hogy ha szárazság alkalmával a magasabb területekről lefolyik a víz az alacsonyabb vidékekre, akkor a csapadékos idő alatt sem pótlódik vissza. Ha pedig csökken a talajvíz szintje, akkor a talaj egyes helyeken átalakul, eltűnik a növényzet, így nagyobb a párolgás és a vízveszteség is. Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője kiemelte:

a vízzel takarékoskodni kell, azt helyben vissza kell tartani, és szükség szerint állami részvétel mellett visszapótolni.

Neked ajánljuk
Fontos részlet derült ki az ősi óceánokról Tőzsdére kellene vinni az ivóvizet? Kezdhetünk hozzászokni a szélsőséges időjáráshoz Ideje sportot csinálni a megújuló energiából A nukleáris energiára is szükség van a klímavédelmi célok eléréséhez
Tovább a forrásra: magyaridok.hu
Vissza
Hírfolyam