2018. július 21., Dániel, Daniella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Elkerülhető a Duna–Tisza közének elsivatagosodása

Egy lehetséges fejlesztési tervezet szerint vízpótló rendszereket, csatornákat és stratégiai célú víztározókat hoznának létre a Duna–Tisza közén, a Homokhátságon.

A kormány előtt van egy fejlesztési terv arról, hogy vízpótló rendszereket, csatornákat és stratégiai célú víztározókat hoznának létre a Duna–Tisza közén, a Homokhátságon. Bányai Gábor, a kiskunhalasi választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője azon a kecskeméti szakmai konferencián jelentette ezt ki, amelyet a Duna–Tisza Közi Hátság Vízpótlásáért Egyesület szervezett a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.

A Homokhátság Fotó: MTI / Ujvári Sándor

A tervek szerint a vizet a Dunából és a Duna-völgyi főcsatornából nyernék, és felszivattyúznák a Homokhátság magasabb területeire. Innen pedig gravitációs úton tudnák leengedni a vizet az alacsonyabban fekvő területek csatorna- és víztározó-hálózataiba.

Ezzel orvosolni lehetne a mezőgazdaság problémáit, aszályos időszakban öntözni lehetne a földeket. Ám ami ennél sokkal fontosabb, hogy 500 millió vagy akár egymilliárd köbméter vizet lehetne ott tárolni, ami később, amikor a vízhiány és a klímaváltozás még nagyobb gondokat okozhat, óriási kincs lesz. A beruházás értéke elérheti a 2-300 milliárd forintot is.

A Duna-Tisza csatorna az Ócsai Tájvédelmi Körzetnél Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

„A Homokhátság jövője: sivatag vagy korszerű vízgazdálkodás?” elnevezésű konferencián a hazai tudományos és szakmai élet több szereplője is előadást tartott. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a Homokhátság problémáját komplexen kell kezelni, és az összes érintett terület szempontjait figyelembe kell venni.

Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék professzora arról beszélt, hogy ha szárazság alkalmával a magasabb területekről lefolyik a víz az alacsonyabb vidékekre, akkor a csapadékos idő alatt sem pótlódik vissza. Ha pedig csökken a talajvíz szintje, akkor a talaj egyes helyeken átalakul, eltűnik a növényzet, így nagyobb a párolgás és a vízveszteség is. Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője kiemelte:

a vízzel takarékoskodni kell, azt helyben vissza kell tartani, és szükség szerint állami részvétel mellett visszapótolni.

Neked ajánljuk
Minden csepp számít: az ENSZ asztalán a Vízügyi Elnöki Testület jelentése Mi oldhatná meg a vízválság problémáját? Több százezer őshonos facsemetét ültet a Kiskunsági Nemzeti Park Herczku Ágnes Volt egyszer egy bolygó – 4. rész: Genesis
Tovább a forrásra: magyaridok.hu
Vissza
Hírfolyam