Ahogy a víz, úgy az összefogás sem ismer határokat

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási helyzetek, amelyek komoly hidrológiai veszélyt is jelentenek – az aszály és a belvíz fenyegeti leginkább a határon átnyúló régió fenntartható fejlődését. 

Ladányi Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársa kiemelte: a jövőre vonatkozóan azt prognosztizálják, hogy egyre gyakoribbak lesznek az aszályos és a belvizes esztendők. Emiatt fel kell készülni a mezőgazdaságot, a természetvédelmet és a vízgazdálkodást érintő kihívásokra. 

A projekt során olyan vízgazdálkodási terveket dolgoznak ki, amelyek segítségével növelni lehet a régió klímaváltozással szembeni ellenálló képességét.

Benyhe Balázs, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi referense szerint az aszály, az árvíz és a belvíz elleni védekezésre nemzetközi szintű megoldást kell találni. 

A magyar partnerek mellett az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara és a Vajdaság Vizei Közvállalat is részt vesz a kutatásban. „Nagy kihívás ez számunkra, hiszen ez egy olyan probléma, amely nem ismer határokat, tehát a belvízproblémát, szárazságproblémát közösen kell megoldanunk” – hangsúlyozta Nagy Imre, a Földrajzi Intézet és az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kar tanára. 

A Water@RISK-projekt eredményei jelentős mértékben hozzájárulnak majd a határon átnyúló vízgazdálkodási rendszerek fejlesztéséhez, illetve az aszály és a belvíz kockázatának csökkentéséhez.

Az összefogás részeként megalapítják a HUSRB Aszály és Belvíz Kutató és Monitoring Központot is, ahol magyar és szerb szakértők próbálnak majd megoldást találni a klímaváltozás okozta hidrológiai veszélyekre.