2018. július 21., Dániel, Daniella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az utolsó cseppek: nyolc vízfelület, amelyet kiszáradás fenyeget

Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képsorokkal mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni. 

Waiau-tó

A hawaii Waiau-tó mérete 2010-ben kezdett rohamosan csökkenni, mostanra már gyakorlatilag csak egy pocsolya maradt belőle. A kiszáradás okára egyelőre nem jöttek rá, de a globális felmelegedést ugyanúgy felelősnek gondolják, mint a tó alatt elhelyezkedő permafroszt talajréteget, amely felolvadhatott.

A Waiau-tó Fotó: Wikimedia

Aral-tó

A  Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén fekvő Aral-tó a 60-as években még a világ negyedik legnagyobb tavának számított, 2004-re azonban elveszítette korábbi területének 75, vízmennyiségének pedig 90 százalékát. Élővilágának nagy része elpusztult.

Az Aral-tó Fotó: Wikimedia

Holt-tenger

A Jordán-folyó vízszintjének csökkenése miatt az elmúlt évtizedben a Holt-tenger kettészakadt, ennek köszönhető, hogy déli része fokozatosan kiszárad.

A Holt-tenger Fotó: Wikimedia

Csád-tó

Az afrikai Csád-tó felülete 1960-ban még 25 ezer négyzetkilométer volt, 2008-ra ez 8000 négyzetkilométerre csökkent, melyért a globális felmelegedés ugyanúgy felelős, mint a Chari és Logone folyók mentén történő egyre jelentősebb mértékű öntözés. Ha mindez így folytatódik, a tó hamarosan az enyészeté lesz.

A Csád-tó Fotó: Wikimedia

Nagy-tavak

A nagy kiterjedésű Michigan-tó felületét elnézve elsőre nem is látni, hogy a Nagy-tavak is veszélynek vannak kitéve, de sajnos 1999 óta 2,5 millió gallon víz tűnt el a mederből. Mivel a környék vízi forgalmának javát itt bonyolítják, elsősorban ez okolható az ökoszisztéma pusztulásáért.

Nagy-tavak Fotó:Thinkprogress

Mead-tó

A Colorado-folyó táplálta, mesterségesen létrehozott Mead-tó utánpótlása nagyban függ a csapadékmennyiségtől és a környező hegyek jégsapkáinak olvadásától, de ennek ellenére elgondolkodtató, hogy 2010-ben a szárazság miatt a tóban tárolt vízmennyiség maximális kapacitása a 39 százalékra csökkent.

A Mead-tó Fotó: Wikipedia

INDUS

Az Indus-folyót az évszázadok során alaposan kiszipolyozták, ami már önmagában  vízveszteséghez vezetne, de a globális felmelegedés miatt is veszélynek van kitéve, ugyanis a meder az egyre zsugorodó himalájai gleccserekből nyeri a vizét.

Az Indus Fotó: Wikimedia

Rio grande

A Rio Grande egyike a világ leghosszabb folyóinak, de sajnos vízgyűjtő területe jelentősen csökkent az utóbbi időben. A két parton történő elterelések miatt – melyet öntözésre használnak elsősorban – olyannyira kiszáradt a meder, hogy tele volt homokbuckákkal és nem érte el a Mexikói-öblöt sem.

A Rio Grande Fotó: Wikimedia

A globális felmelegedés azonban nem csak ezeket a vízfelszíneket érinti: az egykor hatalmas Ramsko-tó már teljesen eltűnt, az Ibériai-félsziget leghosszabb folyóját, a Tajót kiszáradás fenyegeti, Olaszországban komoly fejtörést okoz a csapadékhiány, Fokvárosban pedig a súlyos aszály miatt korlátozták a vízhasználatot. 

Neked ajánljuk
Tovatűnő tavak Iható víz a Holt-tengerből? Ezzel a módszerrel sikerülhet Veszélyes szintet ért el a foszforszennyezés világszerte Herczku Ágnes Volt egyszer egy bolygó – 4. rész: Genesis
Tovább a forrásra: noklapja.nlcafe.hu
Vissza
Hírfolyam