2018. szeptember 18., Diána
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Fokváros: tengervizet inni só nélkül is rossz ötlet?

Fokvárosban továbbra is komoly problémát jelent a vízhiány. A város vezetése most tengervíz-sótalanító üzemmel próbál megoldást találni a történelmi válságra. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője azonban úgy véli, hogy ez a technológia hosszú távon még több gondot okozna. A szakember szerint a szennyvíz újrahasznosításával sokkal olcsóbban és kevesebb környezetkárosítással lehetne vizet előállítani. 

Jelen állás szerint a dél-afrikai Fokvárosban május 11-én elzárják a csapokat, a 4,5 millió lakosú metropoliszban elfogy az ivóvíz, ez lesz a nulladik nap. Egy hete még április közepére várták a dátumot, ám február 1-jétől 50 liter/fő fogyasztási korlátot vezettek be, és ennek betartását sem bízták a véletlenre: a vízdíjat 500 százalékkal megemelték, így aki többet használ, sokat fizethet – tudta meg a 24.hu egy Fokvárosban élő magyar nőtől.

A „Day Zero” viszont így is közelít, attól kezdve pedig

a katonaság osztja majd ki lajtoskocsiról a napi 25 liternyi fejadagot egészen addig, míg meg nem ered az eső.

Eddig csak filmekből köszönt ránk, amikor a víz értékesebb az aranynál, most a természet és az emberi gondatlanság rendezte így.

Fokváros lehet az első nagyváros, amely teljesen kifogy az ivóvízből Fotó: MTI/EPA/Nic Bothma

Sótalanító üzemet nyitnak

A város vezetése úgy tervezi, hogy februárban egy kisebb sótalanító üzemet indítanak. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a 24.hu-nak azt mondta, hogy ez azonban hosszú távon nem jelentene megoldást.  A technológia ugyan adott, ám olyan komoly környezeti hatásokkal jár, hogy „nagyban” gondolkodva, más lehetőségeket kell keresni.

A tengervíz sótalanítására jelenleg két módszer áll rendelkezésre:

  • Lepárlás, desztillálás, ami ma már fejlett technikával ugyan, de gyakorlatilag forralást jelent: a só zöme marad, a kicsapódó párát összegyűjtve iható édesvizet kapunk.
  • Fordított ozmózis, amely során hő vagy nyomás hatására a víz a hígabb oldat felé áramlik egy membránon keresztül, esetünkben a tengervíz az édesvíz felé, miközben a só marad a tartály tengervizes oldalán.

A probléma azonban az, hogy mindkét eljárás nagyon drága és rendkívül környezetszennyező. Nem véletlen, hogy a sótalanítás igen népszerű azon arab országokban, ahol a fosszilis energiahordozók „nem kerülnek pénzbe”, a klímavédelem pedig kevésbé számít – jegyzi meg a szakértő, kiemelve:

„A világszerte egyre komolyabb kihívást jelentő vízhiány egyik legfőbb oka az üvegházhatású gázok indította klímaváltozás. Ha a problémát a tengervíz-sótalanítás energiaigényére tekintettel további üvegházhatású gázok légkörbe bocsátásával orvosoljuk, felelőtlenül és indokolatlanul ördögi körbe kényszerítjük az emberiséget.”

Inkább a szennyvíz? 

A szakértő szerint a szennyvíz jobb megoldást jelenthetne, mint a sótalanítás: „A legtöbb vizet az öntözésben foghatjuk meg, erre nem kell emberi fogyasztásra alkalmas minőséget használni. Káros anyagot, fekáliát nem tartalmazó szennyvíz, esővíz, záportározókban gyűjtött csapadék is kiválóan megfelel a célra” – magyarázza Simon Gergely. 

A szennyvíz újrahasznosítása jobb megoldást jelenthetne a Fokvárost sújtó vízválságra Fotó: Pixabay

Ezen vizeket még szennyvíz újrahasznosításával is sokkal olcsóbban és kevesebb környezetkárosítással előállíthatjuk, mint amennyit adott mennyiség sótalanítása igényel. Ha tovább tisztítjuk, alkalmas mosásra, tisztálkodásra, a kis- és nagydolgok csatornába juttatására. Sőt, bizonyos szint felett ivóvíznek is.

Neked ajánljuk
Vízválság és klímaháború jelen időben: 17 millió ember sorsa a tét Jeges ötlet: a vízválsággal küzdő Fokvárosba jéghegyeket vontatnának Emberi felelőtlenség miatt van vízválság Afrikában? Évente több mint fél magyarországnyi erdőt pusztítanak el gazdasági okok miatt Mikor cseréld le a hűtőt?
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam