2018. április 19., Emma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Mi történik, ha víz nélkül marad egy világváros?

Fokváros lehet a globális főpróbája az évszázad legnagyobb klímaváltozási kihívásának, mikor a vízkészlet drámai csökkenése gyökereiben változtatja meg a városlakók szokásait és értékrendjét. 

Vészesen alacsonyan áll a víztartályokban őrzött víz a dél-afrikai Fokvárosban, ahol a három éve tartó szárazság infrastrukturális kudarcokkal kiegészítve katasztrófahelyzetet idézhet elő nyárig. A téli esőzések előtti hónapban, júniusban jön el a „nulladik nap” néven emlegetett vízválasztó, amikor az önkormányzati vízellátás leáll, helyette pedig már csak a gyűjtőhelyekről lehet vizet szerezni.

Ezzel Fokváros a világ második olyan nagyvárosává válhat São Paulo mellett, ahol a szárazság miatt az összes ivóvíz elfogyott, emellett intő példaként is szolgálhat a többi világváros számára.

De a fokvárosi krízishelyzet olyan potenciális rizikókat is bemutat a klímaváltozás mellett, amelyekre érdemes odafigyelni. Ilyenek az egyenlőtlen felhasználás, a vízhiány okozta zavargások, az alapvető higiénia hiánya és az emiatt terjedő betegségek elterjedése – írja a Foreign Policy nyomán a hirado.hu. 

Tilalom és megosztottság: ki is fogyasztja a legtöbb vizet?

„A vízhiány meghaladja az összes olyan kihívást, amellyel a második világháború vagy szeptember 11-e óta szembesülnie kellett a nagyvárosoknak” – írta januárban Fokváros nyugati tartományának vezetője, Helen Zille. 

Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a város vezetése február 1-jétől napi 50 liter vízre korlátozta a lakosok fogyasztását. A korábbi, napi 87 literes határt csak a fokvárosiak fele tartotta be. A város lakosságának egyenlőtlen fogyasztása jól mutatja azt a több évtized alatt kiszélesedett jövedelmi szakadékot, ami a tehetős lakókat elválasztja a város peremén élőktől. Tavaly a külterületeken élők a város vízfogyasztásának csupán négy százalékát használták, míg a gazdag külvárosi területeken élők csordultig töltött medencéikkel és zöldellő pázsitjaikkal a vízfogyasztás 65 százalékáért voltak felelősek.

Fokvárosban már mindennél értékesebb a víz Fotó:MTI/EPA/Nic Bothma

Brazíliában és Ausztráliában már megtapasztalták

A fokvárosi Piotr Wolski Egyetem klímatudósai szerint a mostani aszály háromszáz évente fordul elő, de az esőzési mutatók szerint a régió éghajlata egyre szárazabbá vált az elmúlt évszázad alatt. A klímaváltozási modellek szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Sok olyan más nagyváros is Fokváros sorsára juthat, ahol a lakosság növekedése mellett egyre kiszámíthatatlanabbak az esős időszakok. Így volt ez 2015-ben is, mikor az El Nino okozta szárazság miatt a brazíliai São Paulóban több napig leállították a vízellátást.

Az ausztráliai Melbourne környékén is hasonló helyzet alakulhatott volna ki, de itt a városvezetés előre megtervezte a vízfelhalmozás minden egyes lépcsőfokát a kétezres évek „millenniumi szárazsága” előtt – pedig Ausztráliában sótlanító üzemekkel is tudtak édesvizet előállítani.

Ausztrália egyszer már közel került a vízválsághoz Fotó: Pixabay

Verseny a boltokban, harc a szökőkutaknál

Fokvárosban a víztároló műanyag palackok már mind elfogytak, mivel a „nulladik naptól” kezdve egy személyre naponta csupán 24,5 gallon víz jut. A Makro áruházláncban vizes palackokkal teli kosarakkal cikáztak az emberek, a legtöbb üzletben pedig felső határt szabtak a vízvásárlásnál a kassza előtt kígyózó sorokban vitatkozó emberek lecsillapítására. A szökőkutaknál harcok alakultak ki, mivel a városvezetés már a medencékből is elosztogatta a vizet. A hadsereget is készenlétbe állították a „nulladik napra”.

A vízhiány miatt visszatérhetnek a járványok

A vízellátás csökkentése súlyos közegészségügyi rizikókkal is járhat, hiszen a lakosok már a kézmosásnál és a mosásnál keletkező szürke vizet használják a vécék lehúzásához és az öntözéshez is, a szennyvízkezelést pedig még mindig nem sikerült kialakítani. A hatóságok a liszteriózis elterjedésétől is tartanak, amit a szennyezett élelmiszer fogyasztása okoz.

A vízhiány járványokat is okozhat Fotó: Unsplash

Januárban több mint tizennyolc ember halt meg ilyen baktérium által okozott megbetegedés után, ezért a tisztviselők külön figyelmet fordítanak a biztonságos élelmiszer-fogyasztás megőrzésére.

A vízellátás átmeneti beszüntetése ráadásul olyan pusztító járványok elterjedését is megkönnyíti, mint a kolera, a tífusz és a vérhas.

A fokvárosi tisztviselők szerint a „nulladik nap” még elkerülhető – azzal a feltétellel, ha a lakosság huszonöt százalékkal csökkenti a napi vízfogyasztását. 

Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Dvořák: A vízimanó „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Lesz ez még így se” – gondolták, majd megalkották a jövő víztározóját „Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából