2018. április 21., Konrád
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Minden csepp számít: az ENSZ asztalán a Vízügyi Elnöki Testület jelentése

Ez az első alkalom, hogy a Föld lakóit hivatalosan is azzal szembesítik: vagy talál megoldást a vízválságra, vagy megszűnik létezni az általa eddig ismert világ. Az ENSZ által két évvel ezelőtt felállított Vízügyi Elnöki Testület (VET) a mai napon nyilvánosságra hozott, „Minden csepp számít” című vízügyi cselekvési programjának üzenete egyértelmű és világos: vége van annak a korszaknak, amikor a víz korlátlan rendelkezésre állását természetesnek vehetjük. A víz – szó szerint – élet és halál kérdésévé vált.

Rád is szükség van! Videoüzenet a Sándor-palotából a VET-jelentés benyújtásának alkalmából

A 2013-ban első ízben megrendezett Budapesti Víz Világtalálkozó egyik kiemelkedő eredménye volt, hogy a vízzel kapcsolatos kérdéseket a 21. század legfontosabb témájává tette. Ennek eredményeként az ENSZ által elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) között a víz is önálló fejezetet kapott. Az ENSZ és a Világbank kezdeményezésére létrehozott Vízügyi Elnöki Testület újabb stratégiai fordulópontot jelentett abban a folyamatban, amely a víz szerepének jelentős felértékelődését eredményezte a nemzetközi térben. A kormány- és államfőkből álló 11 tagú testület 2016-ban alakult meg kétéves mandátummal. Európából ketten kaptak felkérést a munkában való részvételre: Hollandia miniszterelnöke és a magyar köztársasági elnök, Áder János. 

A Vízügyi Elnöki Testület mandátuma lejártával elkészítette jelentését, mely konkrét iránymutatásokat tartalmaz arra, hogy a 21. századi klímaváltozás mind súlyosabb kihívásai közepette miképp kerülhető el az emberiséget fenyegető vízválság. A mai napon nyilvánosságra kerülő VET-jelentés nem kertel, amikor kijelenti:

a víz kérdése e századra egyenesen élet-halál kérdéssé vált. Egyéneknek, közösségeknek, cégeknek, városoknak és országoknak egyaránt meg kell végre érteniük, hogy milyen szerepet tölt be a víz a földi életben, hogy milyen sokféle értékkel rendelkezik, hogyan kell vele bánnunk, hogyan kell megbecsülnünk.

Az infografika a Föld és a bolygónkon található víz tömegének arányát szemlélteti. Ebből a kisebbik „vízcsepp” mutatja az összes édesvíz mennyiségét. Fotó: water.usgs.gov

„A víz elmossa a politikai és az ágazati határokat” – olvasható a jelentésben, amelyet a VET elsősorban döntéshozóknak és a döntések kivitelezőinek szánt. Világszerte több mint 286 folyó és kb. 600 vízbázis található, országhatárokon átnyúlva, ám a folyóvölgyek 60%-ára egyelőre nincsen államok közötti együttműködési megállapodás. A víz véges erőforrás, hosszú távú befektetéseket igényel, de míg e befektetések társadalmi haszna jelentős, pénzügyi megtérülésük korlátozott.

A vízválság általában vízkormányzási válságból fakad. Gyakran előfordul, hogy léteznek a szükséges technikai megoldások, de nem alkalmazzák őket, mert hiányzik a rendezőelv, hogy „ki és mit tegyen, milyen szinten és hogyan”

– állapítja meg a VET, és egy globális iránymutatás kidolgozását javasolja az összehangolt döntéshozatalok érdekében.

2016. január 17-én közreadott kép egy anyáról és két gyermekéről egy kiszáradt tómederben, amint csigák és egyéb vízi élőlények után kutatnak a Bangkoktól mintegy 600 km-re fekvő Udon Thani tartományban Fotó: MTI/EPA/Barbara Walton

Az ENSZ Közgyűlése a víz kiemelkedő értékét azzal ismeri el, hogy az ivóvízhez és szanitációhoz (szennyvízkezeléshez) való hozzáférést emberi jognak minősíti. Napjainkban több mint 2 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet inni, s míg ma az emberiség 36%-a él vízhiányos régiókban, az évszázad közepére több mint a fele kerül ebbe a helyzetbe. A bővülő népesség, a növekvő élelmiszer- és energiaigény csak fokozni fogja a vízhiányt: 2050-re a világ gabonatermelésének közel a felét veszélyezteti, és egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására.

Az elmúlt 20 év 1000 legsúlyosabb természeti katasztrófájának közel 90%-a vízügyi vonatkozású volt (árvizek, viharok, aszályok, hőhullámok), 2050-re pedig pusztán az elsivatagosodás jelensége kb. 100 országban 1 milliárd ember megélhetését fogja fenyegetni.

Ma a földi lakosság fele él városokban, harminc év múlva ez az arány 2/3 lesz, ami soha nem látott mértékű keresletet támaszt a megbízható és biztonságos vízellátás iránt. A fenntarthatóság jegyében mindezekre időben fel kell készülni.

„Amit nem értesz, azt nem tudod irányítani” – utal a VET a régi mondásra, amely a vízre különösen igaz.

Megszoktuk, hogy van vizünk, ennek következtében hajlamosak vagyunk pazarolni, elszennyezni vagy elfeledkezni pusztító erejéről. Ezt a gondolkodást kell megváltoztatni. Az emberiségnek „meg kell értenie” a vizet.

A vízhasználókat – beleértve az öntözést folytatókat is – hatékonyságra, a szennyezés megszüntetésére és a szennyvíz újrahasznosítására kell ösztönözni. A megértéshez a vízügyi adatok megfelelő kezelése is rendkívül fontos, de óriási hiányosságok vannak e téren, amire a testület egy összehangolt, globális keretrendszer kiépítését javasolja.

Tartálykocsiból töltik meg hordóikat és kannáikat a helyiek Újdelhiben 2015. július 30-án. A helyi sajtó szerint Újdelhi lakosságának mintegy húsz százaléka nem rendelkezik saját vízforrással, ők kénytelenek ilyen módon hozzájutni a szükségleteikhez Fotó: MTI/EPA/Radzsat Gupta

A jelentés arra is kitér, hogy a vízügyi infrastruktúrák és befektetések területén a „természeti tőke” és a „természetes létesítmények” (az erdők vízvisszatartó képessége a víz tározásában, a mangroveligetek, árterek, folyók) minden mérnöki megoldásnál olcsóbb lehetőséget kínálnak a vízügyi gondok megoldására.

A kétéves munkával elkészült, számos konkrétumot tartalmazó zárójelentése végén a VET azt javasolja, hogy

a 2018–2028 közötti évtized legyen egy olyan „nemzetköziakció-évtized”,

amelyet az ENSZ tagállamai és más, nem állami szereplők a párbeszédre, a legjobb gyakorlatok cseréjére és vízügyi együttműködések kialakítására szánnak.

A Vízügyi Elnöki Testület társadalmi célú felhívása
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Dvořák: A vízimanó „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Lesz ez még így se” – gondolták, majd megalkották a jövő víztározóját „Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából