Áder János: a víz élet és halál kérdése
„Nem vehetjük adottnak, hogy van elég vizünk. A vízválság nem a jövő, hanem a jelen; ha a vizes fenntarthatósági cél elérésében nem leszünk sikeresek, akkor a további célok elérése is reménytelenné válik; hogy ezt elkerüljük, meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat” – mondta Áder János köztársasági elnök Brazíliavárosban, a Víz Világfórum megnyitóján. Az államfő szerint a közös cselekvés nem halogatható tovább.
„Úgy tékozoljuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap” – az ENSZ Vízügyi Elnöki Testület kétéves munkájának eredményét ismertetve a magyar államfő ezzel a Kurt Vonnegut szavaiból merített mondattal írta le a helyzetet. Áder János emlékeztetett: az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke két évvel ezelőtt kért fel 12 politikust, hogy tegyenek javaslatokat, miként lehet a vízre vonatkozó fenntartható fejlődési célt elérni. A jelentés üzeneteit sorolva kiemelte: a víz élet és halál kérdése.
„Nem vehetjük adottnak, hogy van elég vizünk; a vízválság nem a jövő, hanem a jelen; ha a vizes fenntarthatósági cél elérésében nem leszünk sikeresek, akkor a további célok elérése is reménytelenné válik; hogy ezt elkerüljük, meg kell változtatni gondolkodásmódunkat” – folytatta a felsorolást a köztársasági elnök.
TÖBB MILLIÁRD EMBERNEK NEM JUT TISZTA VÍZ
Ötből két ember vízhiányos régióban él, milliárdok fogyasztanak szennyezett vizet.
Az adatok drámai képet mutatnak – fogalmazott az államfő, kifejtve: ötből két ember a Földön már napjainkban is vízhiányos régióban él. Emellett 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani, 4,5 milliárd ember – az emberiség kétharmada – szennyvizének kezelése nem megoldott. A szennyvíz 80 százaléka napjainkban is tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Az 1990 óta bekövetkezett ezer legpusztítóbb természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel összefüggő volt – hangsúlyozta.
Az államfő szerint a 2050-re vonatkozó prognózisok „még riasztóbb” képet mutatnak.
Ekkorra az emberiség fele vízhiányos területen él majd, az elsivatagosodás 1 milliárd ember életét nehezíti meg, s a vízzel összefüggő katasztrófák száma, mértéke és az okozott kár drámaian nőni fog.
A jelentés legfontosabb és egyben legolcsóbb javaslataként a megelőzést emelte ki az államfő, hozzátéve: minden vízforrást – folyók, tavak, vízgyűjtők – meg kell védeni a szennyezéstől. Emellett meg kell érteni, mi a víz szerepe, „a víz valódi értéke” egy fenntartható világ létrehozásában. A víz használatára vonatkozó döntéseknél integrált rendszerek kialakítására kell törekedni, s mielőbb át kell térni a tudományos tényekre alapozott vízgazdálkodásra – tette hozzá.
Megállapodásokkal regionális konfliktusokat előzhetünk meg
Kitért arra is, hogy a határon átnyúló vízkészletekkel való gazdálkodás közös felelősséggel jár. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség 40 százaléka osztott vízgyűjtő területen él. Elengedhetetlen, hogy a közös folyókat, tavakat használó országok mielőbb megállapodjanak a közös vízhasználatról, a szennyezés megelőzéséről, és létrehozzák a végrehajtáshoz szükséges intézményi feltételeket. Mindez a regionális konfliktusok elkerülésének is előfeltétele – szögezte le az államfő, aki azt is kiemelte, hogy a víz a gazdaság „hajtóereje”. Ha jól gazdálkodunk vele, hosszú távon is a jólétet gyarapítja, rossz döntésekkel viszont növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár mínusz 14 százalékos GDP-veszteséggel is számolni lehet. Egy vízbiztos világ kialakításához jelentősen fejleszteni kell az infrastruktúrát is – mondta az államfő, aki szerint ehhez jobb megoldás a mérnöki és a zöld infrastruktúra ötvözése.
A vizet használó vállalatoknak és a tevékenységüket finanszírozó bankoknak fel kell tárniuk, hogy beruházásaik milyen hatással vannak a vízkészletekre. Továbbá az eredményes megelőzés és a hatékony védekezés új pénzügyi konstrukciókat is kíván.
VÉGET KELL VETNI A PAZARLÁSNAK
Áder János kulcskérdésnek nevezte a víz hatékony felhasználását. Megjegyezte, a legkülönbözőbb iparágak, a bányászattól a textiliparig, rengeteg vizet igényelnek. Ezért olyan innovációkra van szükség, amelyek a vízfelhasználás hatékonyságát növelik, a szennyezést pedig minimálisra csökkentik – tette hozzá. Itt azt is elmondta, hogy a legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság. Megjegyezte, nincs technológiai akadálya annak, hogy az agrárvízhasználat hatékonyságát akár 2-3-szorosára emeljék. Hatékonyabb öntözési technológiák nélkül ugyanis számos országban belátható időn belül kimerülnek a kutak, s a növénytermesztés ellehetetlenül.
NEM VÁRHATUNK TOVÁBB
Az államfő kitért arra is, hogy 2050-re a Föld lakóinak háromnegyede városlakó lesz. Így a fenntarthatósági fordulat sikere jórészt a városokban fog eldőlni. A soha nem látott mértékű urbanizáció a vízellátás és a szennyvízkezelés szempontjából teljesen új technológiákat, decentralizált megoldásokat kíván. A körforgásos gazdaság elképzelhetetlen a víz városokon belüli újrahasznosítása nélkül – fejtette ki a köztársasági elnök.
A Vízügyi Elnöki Testület szerint mindezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen a nemzetközi intézmények működésének javítása is – mutatott rá Áder János. Úgy fogalmazott:
a víz drámáját eddig félvállról vette a világ, a közös cselekvés azonban nem halogatható tovább.
