2018. október 17., Hedvig
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Munkára kellene fogni a vizet

Meg kell háromszorozni az öntözött területek nagyságát, megakadályozni, hogy elszivárogjon a megtermelt ivóvíz negyede, új geotermikus projekteket kell indítani, víztározók sorát létesíteni, közben pedig ellenállni árvíznek és aszálynak is – Kurdi Viktor, a Mavíz elnöke szerint hazánkban ezek a legfontosabb teendők.

„A megtermelt és tisztított ivóvíz 20-25 százaléka elszivárog, elvész Magyarországon a víziközmű-hálózat rossz állapota miatt, ezért a szakterület előtt álló fő feladat a szivárgást megakadályozó, csökkentő javítások elvégzése” – válaszolt a Világgazdaságnak a hazai víziközmű-társaságokat tömörítő szervezet, a Mavíz elnöke.

Magyarország ivóvízkészletei kiváló minőségűek, a csapvíz összetételét a hatóság hetente többször, 56 vizsgálati szempont szerint ellenőrzi.

Tűzcsapra szerelt ivókút Budapesten, a Deák Ferenc téren Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Igaz, mivel a hazai felszíni vizek szennyeződhetnek, e vizek tisztítása kiemelten fontos, a kútvizek pedig közvetlenül nem is ihatók egyes országrészekben.

A vízkészlet 95 százaléka külföldről érkezik. Magyarország nettó vízkibocsátó, vagyis három Balatonnak megfelelő vízmennyiséggel több hagyja el az országot, mint amennyi bejön. A felszíni vizek 25 százalékát hasznosítjuk az ELTE egy tanulmánya szerint. A hasznosítás további módjai az ivóvízellátáson túl az energiatermelés, az öntözés, a strandok és a gyógyfürdők üzemeltetése, de a vizet tároljuk is gazdálkodási és szabályozási megfontolásból.

A víz energetikai célú munkára fogása terén felemásan állunk. A vízerőművek üzemeltetéséhez túl kicsi a folyóink esése, e létesítmények évente 210-230 gigawattóra áramot állítanak elő, ami éppen hogy kimutatható az országos villamosenergia-termelésben. Annál jobb a helyzet a geotermia terén. A föld forró vizével számos településen, térségben fűtenek épületeket és üvegházakat, és újabb, hasonló projektek is formálódnak. Több tucat termál- és gyógyvizes medence működik az országban, jelentős bevételhez juttatva az idegenforgalmat. Turán elindult az első hazai áramtermelő célú geotermikus beruházás is.

Az öntözésen van mit fejleszteni

A KSH adatai szerint 5,35 millió hektár mezőgazdasági területből csupán 80-100 ezer hektárt öntöznek. A kormány ezért 2017 októberében határozott az öntözés fejlesztéséről, valamint a vízkészletek védelméről és hasznosításáról. Az öntözött terület nagyságát legalább 300 ezer hektárra kell emelni.

Márciusban hatalmas árvíz volt Balatonmáriafürdőn is Fotó: MTI/Varga György

Magyarországot háromféle árvíz sújtja: a jégtorlódásból adódó jeges ár, a nagy tömegű hó olvadásából keletkező tavaszi árvíz és az intenzív tavaszi vagy nyári eső miatti zöldár.

Rendszeresen lehet számítani a hegyekből lezúduló, hóolvadásból származó víztömegre, ahogyan a klímaváltozás okozta hirtelen áradásokra és aszályokra is. 

A védekezés érdekében a következő években mintegy 150, a vizet visszatartó, lassító záportározó létesül. Kialakítanak körülbelül 450 ár- vagy belvíztározót is, ezekből öntözni is lehet. 

Neked ajánljuk
Vízválság és klímaháború jelen időben: 17 millió ember sorsa a tét Iható víz a Holt-tengerből? Ezzel a módszerrel sikerülhet Juhász Árpád A kormányzat is támogatja a klímavédelem ügyét Hamarosan felépül Európa legnagyobb kétoldalú napelemes létesítménye is
Tovább a forrásra: vg.hu
Vissza
Hírfolyam