2018. április 25., Márk
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Gazdálkodjunk okosan a csapadékvízzel!

Készüljünk fel a heves esőzésekre és a tikkasztó napokra, a csapadékvizet tartsuk helyben, hasznosítsuk, hagyjuk hasznosulni –  dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár szerint az éghajlatváltozás miatt ezek az előttünk álló feladatok várnak ránk. 

A vízgazdálkodás kérdése ma különösen aktuális, hiszen a dél-afrikai Fokvárosban hamarosan elfogy az ivóvíz. Budapesten, szerencsére, ettől egyelőre biztosan nem kell tartani, az éghajlatváltozásra azonban nálunk sem árt felkészülni.

Egyebek közt ebben segíthetnek a Klímabarát esték közérdeklődésre számot tartó előadásai – kezdte bevezetőjét Kovács Lajos alpolgármester a Hegyvidéki Önkormányzat által rendezett beszélgetéssorozat legutóbbi összejövetelén a Barabás Villában. Mint hozzátette, várhatóan még az idén elindul egy önkormányzati program, amely az esővíz helyben tartását és hasznosítását tűzi ki célul. Ezzel csökkenthető lesz az utak, járdák és csatornák terhelése is.

A márciusi program előadója, dr. Buzás Kálmán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára leszögezte:

nem kell az embereket a világvégével riogatni, viszont szükség van az objektív felkészítésre, az ismeretek átadására és az előre tekintő szervezésre. Amennyiben ezek megtörténnek, az emberiség megküzdhet a klímaváltozás kihívásaival.

Budapesten nem kell tartani attól, hogy Fokvároshoz hasonlóan elfogyna a vízkészletünk Fotó:Pixabax


Intő jelekből nincs hiány

Az elmúlt 140 évben 2016 volt a legmelegebb, 2017 a második legmelegebb év, a mostani tél is enyhébb volt az előzőeknél. Ráadásul a magyarországi átlaghőmérséklet a globálisnál jobban emelkedett, 4-7, télen 2-4 fokkal nőtt száz esztendő alatt. Ami a csapadékot illeti, vagy nem változik, vagy picit csökken az egy évre kivetített mennyisége. Ugyanakkor jelentősen módosulhat az évszakokon belüli eloszlása, a tél nedvesebb, a nyár szárazabb lesz.

A csapadékmentes időszakok alatt megemelkedik a növényzet vízigénye, amit vagy kielégít a talajvíz, vagy locsolásra lesz szükség. Ez utóbbi jelenleg ivóvízzel történik, miközben a csapadékvizet igyekszünk minél előbb eltávolítani a településekről. Észszerűen gondolkodva ez a módszer a jövőben nem tartható. Jelenleg még ritkán alakulnak ki heves esőzések, ám ez szintén megváltozik – folytatta az előadó. Egyre több lesz a nagy intenzitású, hosszan tartó csapadék, amivel a városi közműrendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni.

A csapadékviszony-változásra nehezen reagálnak a települések.

Hazánkban igen gyakoriak az áradások Fotó: Pixabay

Éppen ezért kell törekedni a csapadékvíz-elvezető rendszerek alkalmazkodóképességének növelésére, a meglévő közművek átalakítására. Elsősorban a belterületi lokális elöntések és a villámárvizek elleni védelemre, a növekvő öntözési célú ivóvízhasználatra, a talajvízszint csökkentésére kell összpontosítani.

Dr. Buzás Kálmán szerint

a megoldás a zöld infrastruktúra fejlesztése, azaz a csapadék helyi kezelése, amiben a lakosság is fontos szerepet kaphat.

A városi területek jelentős része burkolt, ugyanakkor a Hegyvidéken, a lazább beépítettségnek köszönhetően, magas a zöld területek aránya. A földrajzi viszonyok miatt azonban a XII. kerületben speciális kihívásokra is érdemes felkészülni. Gondot okozhat a korlátozott szikkasztási lehetőség, az agyagos talaj síkosodása következtében földmozgások alakulhatnak ki. A csapadékvíz megújuló természeti erőforrás, ebből következik a hasznosítása, ami a locsolás mellett akár a takarításra, mosásra is kiterjedhet.

A másik terület a hasznosulás, ami azt jelenti, hogy a csapadékvizet nem „visszük el” a településről, hanem beszivárogtatással gondoskodunk a talajvíz pótlásáról.

Nehézséget jelent, hogy a lehullott csapadékvíz a belső égésű motorú járművek miatt közvetlenül érintkezik az útburkolatokon felhalmozódó égéstermékekkel, ezért szennyezetté válik. Ezzel szemben a tetővizek jóval tisztábbak, így alkalmasabbak a hasznosításra.

A feladat tehát a csapadékvíz legalább egy részének lokális kezelése, hiszen az évi csapadékmennyiség 66 százaléka visszatartható, azaz a kertekből, ingatlanokból ennyivel kevesebb víz kerülne a közműhálózatba.

Segíti a csapadék közvetlenül a földbe juttatását a zöld felületek növelése, a zöldtető kialakítása, a felszín feletti és alatti tárolók, beszivárogtató létesítmények építése vagy a városi parkokban mesterséges mélyedések létesítése. Némileg más a helyzet a nagy mennyiségű, 20 milliméter feletti, felhőszakadás-szerű esőkkel, ezeket parkokban, zöldsávok és járdák alatt, útestek mellett kialakított, ideiglenes elöntési területekkel lehet biztonságosan kezelni.

Dr. Buzás Kálmán külön kitért a helyi döntéshozók felelősségére. Ahogyan fogalmazott, az önkormányzatok fontos szerepet kaphatnak az esővíz-gazdálkodás szervezésében, a lakosság tájékoztatásában és a támogató programok kidolgozásában.

Tovább a forrásra: hegyvidekujsag.eu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 11 000 éve nem volt ilyen nagy a felmelegedés 12 millió hollandot veszélyeztet a tengerszint-emelkedés 14 milliárd fát ültettek a gyerekek több mint 130 országban