2018. április 19., Emma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Közösen kell megoldást találni a belvíz okozta gondokra

A gazdák egyelőre tanácstalanok, mert saját erőből nem tudják megoldani a vízelvezetést. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában szakértők segítségével annak jártak utána, hogy kinek a feladata a mezőgazdasági területekről a víz elvezetése, illetve hogy hogyan tárolható a belvíz.

A belvíz mélyen fekvő területeken összegyülekező víz, amelyet vagy az intenzív csapadékhullás vagy a jég és a hó olvadása, vagy a magas talajvízállás okoz – fejtette ki a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat hidrogeológusa.

Tóth György hozzátette, Magyarországon ez általában az év első harmadban jellemző, azonban más évszakokban is előfordulhat, ha sok csapadék hullik. Úgy tűnik, a belvízzel elöntött területek mentesítéséhez azonban a gazdákra, az államra és az erre szakosodott szervezetekre is szükség van,

Magyarországon ugyanis rendkívül kaotikus a helyzet.

Összefogásra van szükség

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVSZ) műszaki főigazgató-helyettese, Láng István leszögezte, hogy az állami feladatvállalás egy bizonyos pontig tart. 2012-ben az állami tulajdonban levő csatornarendszerek kezelését visszavették a vállalatoktól, mert azok annyira rossz állapotban voltak. Mára sikerült ezeknek nagy részét kitisztítani, azonban nem egyértelmű a rendszer – jegyezte meg –, hiszen a gazdák összefogására is szükség van. A termőföldekről a víz levezetését a gazdáknak kellene megoldani, ezt pedig a gazdák önszerveződésével lehetne abszolválni.

Érdemes lenne belvíztárolót építeni azokon a területeken, ahol jellemző a belvíz, illetve a megfelelő talajművelés is sokat segítene a helyzeten – így a mélyszántás –, azonban ebben eddig nem sikerült érdekeltté tenni a gazdákat – mondta Láng István. Megjegyezte, támogatási rendszerrel lehetne ösztönözni őket.

Balmazújvárosban is komoly gondokat okoz a belvíz Fotó: MTVA/Oláh Tibor

Mezősi Gábor, a szerb–magyar vízgazdálkodási projekt szakmai vezetője arról beszélt, hogy a Homokhátságon figyelhető meg a legnagyobb változás, ahol a talajvízszint többméteres csökkenése a természeti környezet átalakulását okozza. Elmondta, a térségben vízhiányosnak tűnik a terület, azonban nem lehet oda felpumpálni a vizet, hiszen a Duna–Tisza köze nagyjából 30 méterrel magasabban fekszik mint az Alföld. Megjegyezte: a túl sok víz és a túl kevés víz ugyanúgy érinti Szerbiát és Magyarország déli részét is, és azért hozták létre a közös projektet, hogy az OVSZ munkáját segítsék. Például az országban 80-85 ezer négyzetkilométeren drónokkal keresik az elöntött területeket, és az információkat átadják az OVSZ-nek.

A belvizet próbálja elvezetni földjéről egy gazda Szarvas közelében Fotó: MTI/Rosta Tibor

Előrejelzéssel segítik a gazdákat

Azzal kapcsolatban, hogy idén történhet-e előrelépés a belvíz okozta gondok megoldására, Mezősi Gábor azt mondta, Szegeden már létrehoztak egy belvíz- és aszálykutató központot, amelynek egyik célja, hogy információkat továbbítson a döntéshozóknak, másrészt pedig, hogy kidolgozzon egy korai figyelmeztető rendszert azoknak a  gazdáknak, akik csökkenteni akarják a belvíz veszélyét. Hozzátette, ez a rendszer nem egyszerű, ezért a projektben az agrárkamarától kezdve olyan egységek vesznek részt, amelyek az érintetteket meg tudják mozgatni.

  • A teljes interjút itt lehet meghallgatni.
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
12 millió hollandot veszélyeztet a tengerszint-emelkedés 2018 a földrengések éve lehet A globális felmelegedés hatására milliókkal emelkedik az árvizek veszélyeztette emberek száma a világon A Bayer felvásárolta a GMO-termékeket gyártó Monsantót A cirok szárazságban is bizonyít