2018. július 17., Elek, Endre
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Vízválság és klímaháború jelen időben: 17 millió ember sorsa a tét

A vízválság többé már nemcsak egy fenyegető rémkép, hanem kézzelfogható valóság. A klímaváltozás következtében egyre csökkenő vízkészlet több afrikai országban eddig még sosem látott mértékű humanitárius válsághoz és háborús konfliktushoz vezetett. A Csád-tó körüli négy országban 17 millió ember sorsa vált teljességgel bizonytalanná. A konfliktus kézzelfogható közelségbe hozza mindazt, ami az emberiségre várhat a klímaváltozás okozta vízválság következtében.

A Nigéria északkeleti részét sújtó elhúzódó válság milliók életét sodorta veszélybe. Az éghajlatváltozás következményeként a Csád-tó körül kialakult vízhiány súlyos következményekkel jár: 7,2 millió ember függ segélyszállítmányoktól, 2,4 millió helyi lakosnak pedig el kellett hagynia otthonát.

A tó egykor a környező országok – Niger, Kamerun, Csád és Nigéria – számára kimeríthetetlen oázisként élelmet, innivalót, megélhetést biztosított. Azonban a tó körüli gazdasági régió a klímaváltozás következtében egyre fogyó vízkészlete miatt mára teljesen összeomlott. A halászatból, mezőgazdaságból, állattartásból élő népességnek el kellett hagynia földjeit, és menekülttáborokban kötöttek ki. Gyerekek halnak éhen, a Boko Haram pedig kihasználva a katasztrófahelyzetet, nőket és kiskorúakat ejt rabul és tartja fogva őket. A drámai hatások között megjelentek a széles körű fegyveres konfliktusok, az iszlamista lázadások és az erőszakos kitelepítések is.

„Az összes konfliktus és a később kialakult nagy lázadás fő oka a klímaváltozás.

A 22-24 évvel ezelőtt elkezdődött sorozatos aszályok befolyásolták elsősorban a Csád-tó körüli medence lakosságát. Azok, akiknek a megélhetése a víztől függ, sérülékeny helyzetbe kerültek. Ez arra kényszeríti az embereket, hogy költözzenek a víz után” – nyilatkozta a Csád-tó Medence Bizottság szakértője.

A Csád-tó körüli konfliktus gyökereit feltáró videó a nemzetközi összefogás szükségességére is felhívja a figyelmet

Azonban nem csak Nigéria északkeleti részén alakultak ki drámai konfliktusok a vízhiány miatt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Fokvárosban a közelmúltban a „zéró nap” eljövetelére készültek, az ivóvízkészlet teljes kimerülésére számítottak. Ezzel Fokváros közel került ahhoz, hogy a világ második olyan nagyvárosává váljon São Paulo mellett, ahol a szárazság miatt megszűnik az ivóvízellátás. Szerencsére a takarékos vízgazdálkodás és a csapadékos évszak közeledtével ezt a dátumot sikerült egy évvel kitolni, de csak pár hónap kérdése, hogy újra égető problémává váljon a vízkérdés a térségben.

A válság azonnali cselekvés után kiált, így a Vízügyi Elnöki Testület (VET) tagjai a „Minden csepp számít” című vízügyi cselekvési program benyújtását követően nyílt levélben fordultak a világ valamennyi kormányzatához.

Sürgősen szemléletet kell váltanunk: újra kell gondolnunk, megértjük-e, értékeljük-e, és helyesen gazdálkodunk-e vízkincsünkkel.

A víz – szó szerint – élet és halál kérdésévé vált, mert a víz korlátlan rendelkezésre állását nem vehetjük többé természetesnek. A Vízügyi Elnöki Testületben Magyarország is nagy szerepet játszik. Európából ketten kaptak felkérést a munkában való részvételre: Hollandia miniszterelnöke és a magyar köztársasági elnök, Áder János. 

Neked ajánljuk
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Dvořák: A vízimanó „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Klímabajnokok” emelkednek ki a párizsi klímaegyezmény árnyékából? „Lesz ez még így se” – gondolták, majd megalkották a jövő víztározóját
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam