2018. április 26., Ervin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Víz nélkül nincs jövőnk

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg – szögezte le Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora. A gyakoribb árvizek mellett elfelejtjük, hogy a legnagyobb kihívást az aszály jelenti. 

„Ugyanannyi vizünk van, mint a holocénban, de több a szélsőség, több az aszály. A gyakoribb árvizek mellett pedig sokszor elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály –  mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Intézete professzora a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. Nagy kérdés, hogy gyorsul-e a hidrológiai körfolyamat, és ha igen, mi a fő meghajtója. Az utóbbi kérdésre könnyebb a válasz, és nem a sokszor hangoztatott éghajlatváltozás az, hanem a népességnövekedés.

Az embereknek vízre van szükségük,

ma ötmilliárdan nem jutnak tiszta ivóvízhez a világon.

Több milliárd embernek nem jut tiszta ivóvíz Fotó: Wikimedia

Napjainkban ott tartunk, hogy a mérnökök által irányadónak tekintett „százéves árvíz” húszévenként következik be, ugyanakkor az Afrika déli felén bekövetkező betegségek 90 százaléka az egészséges ivóvíz és a csatornázás hiányával kapcsolatos.

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg.

Olyan rugalmas rendszerekre van szükség, amelyek önmaguktól képesek visszaállni az eredeti állapotukba.

Az adaptív vízgazdálkodás során több tározót, több vízerőművet, felszín alatti vízgazdálkodást, a belvízi hajózás fejlesztését kell célul tűzni.

Okosabban kell gazdálkodni a vízzel Fotó: Pixabay

Kínában és több nagyvárosban már épül a „sponge city”, vagyis a lehulló csapadékot összegyűjtő és hasznosító városrész, az épületek tetején kialakított kertekkel, vízáteresztő burkolatokkal, természetes vízgyűjtőkkel.

A vízmegosztás miatt újabb és újabb konfliktusok alakulnak ki a folyók hasznosítása miatt, de hosszú távon inkább a békés megoldások, az együttműködés felé mozdul a világ – derült ki a rendezvény végén rendezett kerekasztal-beszélgetésen. 

Rendkívül fontosak a problémák megoldásában az integrált intézmények, a vízgazdálkodásban ugyanis együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket.

Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Dvořák: A vízimanó „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Lesz ez még így se” – gondolták, majd megalkották a jövő víztározóját „Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából