2018. április 19., Emma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Nem lehet tovább várni: a világnak fel kell készülnie a vízhiányra

Fokváros vízhiányválsága globális aggodalmat keltett azzal a veszéllyel kapcsolatban, hogy nemsokára a világ számos városában elfogyhat a víz. A növekvő kockázatok miatt pedig előtérbe került a vízlopás kérdése, valamint az, hogy hogyan lehetne enyhíteni a kialakult helyzeten.

Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy Fokvárosban a rettegett „nulladik napot” a vízzel való takarékoskodásnak köszönhetően sikerült 2019-re kitolni. A komoly korlátozások miatt a fokvárosi vízfogyasztás jelenleg az átlagos amerikai vízfogyasztás egyhatodának felel meg. Mindennemű erőfeszítés ellenére a „zéró napot” eddig csak elodázni sikerült, megoldás egyelőre nincs.

Ez a jövő azonban nem csak Fokvárost érinti: itt már mi is írtunk azokról a világvárosokról, amelyek hasonló sorsra juthatnak. 

Nehéz lehet megérteni, hogy a városokat miért fenyegeti vízhiány, mikor a világ mintegy 70 százaléka ebből az erőforrásból áll. A kemény valóság azonban az, hogy a gyakran említett becslések szerint ebből az édesvíz aránya mindössze 2,5 százalék. És még ennek is jelentős része jég és hó, ami azt jelenti, hogy az édesvíznek csupán egy százaléka érhető el könnyen a népesség számára.

A világ városainak fel kell készülniük a vízhiányra Fotó: Pixabay 

A vízhez való hozzáférés egyenlőtlensége szintén égető gond. Míg a gazdagok megtalálják a módját, hogy könnyedén biztosítsák vízellátásukat, addig a lakosság szegényebb részét magára hagyják a problémával. Ez a helyzet pedig gyakran vízlopáshoz vezet – pénzért, túlélésért vagy épp mindkettőért.

„Egy nemzet fejlődése gyakran a tiszta víz forrásainak aláásásával jár. Például számos tudományos bizonyíték azt mutatja, hogy az erdőirtás megváltoztatta a hidrológiai ciklust az Amazonasban” – mondta Betsy Otto, a World Resources Institute nonprofit szervezet globális vízügyi programjának igazgatója a CNBC-nek.

A vízlopás kérdése

Az ENSZ egy 2010-es határozatában alapvető emberi jogként ismerte el a tiszta vízhez és a megfelelő szennyvízelhelyezéshez jutás jogát. A határozat felszólítja a világ országait, illetve a nemzetközi szervezeteket, hogy szükséges erőforrások biztosításával és technológia átadásával segítsék azon cél megvalósításában, hogy mindenki számára biztosítható legyen a biztonságos, tiszta, elérhető és megfizethető ivóvíz és a megfelelő szennyvíz­elhelyezés.

„A vízhez való jog nem azt jelenti, hogy a víz mindenki számára ingyen van” –

magyarázta Felbab-Brown a Brookings Institution kutatóközpont külpolitikai programjának egyik vezetője, mondván, sok ember nem jól értelmezte az ENSZ-határozatot. „Ugyanúgy, ahogyan az embereknek fizetniük kell az élelmiszerekért, számíthatnak arra, hogy fizetniük kell a biztonságos vízért is.”

A szükség nagy úr... Fotó: Pixabay

Mint arra Felbab-Brown rámutatott, a problémára egyetlen megoldás sincs. Azonban elmondta, hogy a hatékonyabb bűnüldözés, a vízfigyelés és átfogó adatbázisok létrehozása jó kiindulási pont lehetne a kormányok számára. Szerinte a vízcsempészet többnyire az országhatárokon belül működött, de a probléma végül nemzetközi szinten is megjelenik, ha a kormányok továbbra sem tesznek semmit.

Valamit tenni kell

„Az árképzésnek kétszintűnek kellene lennie. A megőrzésre vonatkozó árképzést, amely az alapvető szükségleteket kielégítő minimális mennyiséget tartalmazza, alacsony áron kellene biztosítani. A diszkrecionális vízhasználásért azonban, ami meghaladja a feltétlenül szükséges vízmennyiséget, többet kellene fizetni” – fejtette ki Betsy Otto.

Hozzátette, hogy a kormányoknak nemzeti szinten ösztönözniük kellene a takarékossági kérdésekkel kapcsolatos beszélgetéseket, mivel a víztakarékosság mindig olcsóbb lesz, mint az új forrásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítése.

Tovább a forrásra: kitekinto.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Dvořák: A vízimanó „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Lesz ez még így se” – gondolták, majd megalkották a jövő víztározóját „Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából 12 millió hollandot veszélyeztet a tengerszint-emelkedés