2018. november 21., Olivér
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Saját palackjuk szennyezheti az ásványvizeket

Az ember akkor is műanyaggal mérgezi magát, ha az ásványvíz kupakját, valamint a plasztikpalackot nem tudja elrágni. Jelenleg úgy tűnik, a legtöbb mikroműanyag veszélytelen, de sajnos vannak köztük kockázatot rejtők is. 

A közelmúltban kilenc ország 19 forrásából származó, 11 különböző márkához tartozó ásványvizét vizsgálták kutatók. Kiderült, hogy a palackozott vizek 93 százaléka volt szennyezett műanyaggal – a rácsodálkozás mértékét jelzi, hogy a WHO vizsgálatot indít.

Hogyan kerül műanyag az ásványvízbe? 

Laikusként annyi elsőre is érthető, hogy rengeteg a hulladék, ha az állatok kupakokat, zacskókat, hálókat nyelnek, attól elpusztulnak. De hogyan kerül műanyag a csapvízbe? Sőt, miként szennyeződhet a legtisztább forrás, az évezredekkel ezelőtt létrejött föld alatti vízkészlet? A rövid válasz sajnos most is ugyanaz, mint hasonló témákban mindig: az ember a hibás.

„Amikor a víz műanyaggal történt szennyezéséről beszélünk, az úgynevezett mikroműanyagokról van szó, amire ugyan nincs általánosan elfogadott definíció, de a 0,5 mm-nél kisebb részecskéket értjük alatta. Ezek keletkezhetnek az eldobált műanyagok aprózódásával és közvetlenül az emberi tevékenység során” – mondta a 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.

Saját csomagolásuk szennyezi az ásványvizeket Fotó: Pixabay

„Az ásványvizekben leggyakrabban polipropilént találtak, ebből az anyagból készül a kupak. A mikroműanyagok feltehetően fizikai hatásra, a fel- és/vagy lecsavarásra nyíródnak a palackba. És az, hogy nem mindegyik termékben találtak szennyeződést, arra utal, a jelenség gyártási technológiától függ” – magyarázta a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy nemcsak vizet árulnak műanyag kupakkal, hanem szinte az összes üdítőt, tejet, gyümölcslevet is.

Mérgező vegyületek

A polipropilén jelen tudásunk szerint ártalmatlan, de a vizekbe és az élőlények szervezetébe is juthatnak káros vegyületek a műanyagokból. A laboratórium.hu cikke szerint ilyenek például a gyártás során használt toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok, mint a biszfenol-A, ftalátok és polibrómozott-difenil-éter égésgátlók. Mindezen túl ezek az anyagok képesek felületükön megkötni a vizekben amúgy is jelen lévő szennyező anyagokat.

Egyetlen dologban lehetünk biztosak: egyre nagyobb és nagyobb árat kell fizetnünk Földünk rombolásáért.

Neked ajánljuk
Se bubis, se mentes – öntsünk inkább csapvizet a pohárba! WC-világnap: a szennyvízkezelést nem szabad félvállról venni Vízválság: milliók szorulnak humanitárius segélyre Afganisztánban Újra indul a „ne öntse a lefolyóba!” kampány Zero waste is the new black
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam