2018. december 14., Szilárda
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Új magyarázatot találtak arra, hogy miért csúszós a jég

A jég a víz egy igen érdekes fázisa: mivel kevésbé sűrű, mint a folyékony halmazállapotú anyag, nyomás hatására csökken az olvadási pontja. Sokak szerint éppen ez áll a jég csúszósságának hátterében. Egy tudós testvérpáros azonban rácáfolt az elméletre. 

Eddig úgy tartották, hogy amikor az ember rálép a jégre, a nyomás hatására a legfelső réteg megolvad, a felület pedig emiatt sikamlóssá válik.

Mischa Bonn, a Max Planck Polimerkutató Intézet munkatársa azonban úgy véli, az ilyen gyors olvadáshoz olyan elképesztő mennyiségű nyomásra lenne szükség, melyet még egy magas sarkúban álló elefánt sem tudna kifejteni.

Sőt, Daniel Bonn, az Amszterdami Egyetem szakértője azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy a sikamlósság hátterében egy olvadt vízréteg állna.

„Ha az ember kiönt némi vizet a konyha padlójára, csúszóssá válik, de nem nagyon csúszóssá. Egyetlen réteg víz nem elegendő” – mondta a kutató.

Mischa Bonn és Daniel Bonn a közelmúltban egy új tanulmányt mutattak be, melyben a jég felületével foglalkoztak. A testvérpár a vizsgálat során arra jutott, hogy

a jeget laza vízmolekulák borítják, melyek nagyjából úgy viselkednek, mint a táncparkettára kiborított üveggolyók.

Új magyarázatot találtak a jég csúszósságára Fotó: Pixabay

Mikor az ember megcsúszik a jégen, ezekre a golyószerűen működő vízmolekulákra lép rá. A jégben a vízmolekulák szabályos kristályrácsba rendeződnek, a kristályban pedig egy-egy molekula további három molekulához kapcsolódik, a felszínen található részecskék ugyanakkor csak két másik molekulához képesek kötődni. Mivel az érintett részecskék gyengén kapcsolódnak a kristály felületéhez, könnyedén leválhatnak.

Daniel Bonn szerint fontos kiemelni, hogy ezek a molekulák nem úgy viselkednek, mint a folyékony víz, hiszen hőmérsékletük jóval az olvadáspont alá esik. A szakértő úgy véli, az érintett részecskék sokkal inkább hasonlítanak gázra, semmint folyadékra.

Martin Truffer, a Fairbanksi Alaszkai Egyetem fizikusa szerint a kulcs valójában nem az anyag viselkedése, hanem a hozzá fűződő kapcsolatunk.

„A jég azért különleges, mert általában az olvadáspontjához közel találkozunk vele. Valójában ez az egyetlen anyag, amelynek a gáz fázisa, a folyékony fázisa és a szilárd fázisa mind azon normál éghajlati tartományba esik, amelyen élünk” – tette hozzá a szakértő.

Neked ajánljuk
Ingyenessé válhat a kerti kutak engedélyeztetése A NASA vizet talált egy aszteroidán Klímavédelem Guinness-rekordot megdöntő képeslapokkal (képgalériával) Környezetbarát, vegyszermentes, vízzel lemosható körömlakk gyerekeknek és felnőtteknek Jármű-korszerűsítés a Magyar Postánál
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam