2018. október 18., Lukács
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Ivóvizünk varázslatos útja

Az M1 Itthon vagy! legutóbbi adásában különleges víztörténeti túrára invitálták a nézőket. A műsorban azokat a lenyűgöző vízpalotákat, vízkatedrálisokat ismerhettük meg közelebbről, amelyek hosszú évek óta biztosítják ivóvízellátásunkat.

Mésztufadomb alatt ered Lillafüred ivóvízforrása

Habár a kastélyszálló Lillafüred ismert látnivalója, azt kevesen tudják, hogy a szelíd domborulat, amelyre épült, világszinten is ritka kincs őrzője: egy páratlan szépségű mésztufabarlangot rejt.

Mészkőhegyek forrásvizeinél, patakjainál általában mésztufadomb épül. A műsorban Polgár Anasztázia, a Bükki Nemzeti park barlangi vezetője mesélt arról, hogy annak idején a Szinva- és a Garadna-patak magával sodort kidőlt fákat, növényeket, a vízben lévő oldott mész pedig ráépült ezekre, amelyek aztán elkövesedtek. 

A lillafüredi mésztufadomb mélyén található a Szinva-patak forrása, amely a régió ivóvízkészletének jelentős részét biztosítja.

Miskolcon ásványvizet töltenek a kancsókból

Miskolc ivóvízforrásainak egyikére a diósgyőri vártól pár percnyi sétára lelhetünk rá – derül ki a műsorból –, méghozzá nem is akármilyen helyszínen: egy valaha volt tó medrében, ahol az ország egyik legszebb vízműve, a Tavi-forrás működik. Létesítésekor különböző bányászati eszközökkel, aknafúrással eljutottak a tavat tápláló forrásig. A mélyből jövő vadvizet ma a Miskolci Vízmű szakemberei és az ipartörténet jelenéről mesélő vízműveik terelik medrébe, vagyis vezetékeken keresztül az ott élők otthonába. A helyiek úgy tartják, hogy az innen érkező víz a legfinomabb.

A szegedi öreg hölgy

A szegedi víztorony Fotó: MTI/Németh György

Szeged ma ismert arca azt követően alakult ki, hogy 1879. március 11-ről 12-re virradó éjjel elárasztotta a felbőszült Tisza. A víz hatalmas pusztítást végzett a városban, amely az ezt követő években, hatalmas, országhatárokon átívelő összefogás eredményeként épült újra. 25 évvel az árvíz után itt épült meg hazánk második, ma is működő víztornya, a ma öreg hölgyként is emlegetett szecessziós vízpalota. A Szent István téri víztorony Zielinski Szilárd építészmérnök tervei alapján épült, vasbeton-szerkezetű, külső megjelenítése Korb Flóris és Giergl Kálmán munkáját dicséri. 

Monumentális kehely Budafokon

Budapesten is lakik egy öreg hölgy: a Margit-szigeti víztorony, amely 1911 óta figyeli a környéket. Igaz, ma már nem víztoronyként működik, hiszen leginkább a szabadtéri színház otthonaként ismert. Az idős vízpalotának bőven akad riválisa, egyebek mellett a legfiatalabb víztorony, amely Budafokon található.

Így néz ki az egyedi tervezésű víztorony a főváros XXII. kerületében, Budafokon Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A monumentális, különleges, futurisztikus épület, amely háromezer köbméter víz tárolására alkalmas, délcegen és jelentőségteljesen magasodik a Tétényi-fennsík platóján. Különös alkalmakkor pedig nemcsak kívülről, de belülről is megcsodálható a háromezer köbméter víz tárolására alkalmas kehely. Építészeti körökben nagy szenzációt váltott ki az épület aszimmetrikus, modern, gigantikus megjelenése, amelyet a budapesti víztörténet egyik kiemelkedő beruházásaként tartanak számon.

A víztörténet egyik fontos helyszíne a Gellért-hegy gyomrában

Budapesten 67 víztároló található, melyek összes tárolókapacitása 330 ezer köbméter. A víztárolók kettős funkciót töltenek be. Egyrészt a víztermelés és a vízfogyasztás közti különbség kiegyenlítését szolgálják, másrészt a geodéziai elhelyezkedésük szerint határozzák meg a víznyomást a hálózaton.

A  Gruber József-víztározó Budapest legnagyobb víztározó medencéje Fotó: Wikipedia

Egy különösen izgalmas példányra, a Gruber József-víztározóra a Gellért-hegy gyomrában találhatunk rá. A Műegyetem áramlástani kutatójáról elnevezett víztároló építését 1974-ben kezdték meg, és hat évig tartott. A víztörténet eme fontos helyszíne ma az egyik legpazarabb ember alkotta, föld alatti látványosság.

Akár egy elvarázsolt erdő szilaj fái, úgy sorakoznak a medencékben a nyúlánk betonoszlopok, amelyek a víztároló födémét tartják. Ezek tökéletes áramlási teret biztosítanak a beérkező és a kilépő víznek, így nem alakulnak ki benne olyan pangó terek, amelyek a vízminőség romlásához vezetnének. 

Öreg és pompás víztárolók Kőbányán

Budapest kultúra- és ivóvíztörténetében kiemelt helyszín Kőbánya is, itt találhatók ugyanis a főváros legrégebbi víztárolói. Noha az építészeti szempontból jelentős medencék nem a nagyközönség számára épültek, kivitelezésük olyan pompás lett, hogy azt bármely katedrális vagy templom is megirigyelhetné. 

Pestet több hullámban kolera- és pestisjárvány sújtotta, amelynek utolsó epizódja 1866-ban következett be. Az akkori városvezetés úgy döntött, hogy egy olyan vezetékes ivóvízhálózatot hoz létre, amely fertőzésektől mentes. 1868 január–februárjában az akkori elöljáróság döntése alapján megbízást kapott egy angol mérnök, William Lindley arra, hogy tervezze meg, illetve hozzon létre egy olyan vízbázist Pesten, amelynek jó minőségű ivóvize lesz, és ami a közcsöveken eljut a pesti lakosokhoz.

A kőbányai víztároló medencéje  Fotó:MTI/Bruzák Noémi

A terv megvalósult: két évvel a járvány után rohamtempóban, a mai Kossuth tér helyén, megépült az első gőzgép hajtotta Pesti Vízmű, amely Pest vízellátását biztosította egészen a Parlament megépítésig.

Hogy a vízszolgáltatás egyenletes és biztonságos legyen, ellennyomó medencék is épültek 1869-ben, Kőbányán. Azóta is a fővárosi vízellátás fenséges termei ezek: az öreg medencékből a kelet-pesti felső zónába szivattyúzzák a vizet.

  • A forrásra kattintva nemcsak a teljes cikket, de a műsort is megtekintheti. 
Neked ajánljuk
Holnap is lesz tiszta vizünk? Ivókutakkal a műanyaghegyek ellen Áder János az Alkotmánybírósághoz küldte a vízgazdálkodási törvény módosítását Földvárak nyomában A ragyogó napsütés mellett már két településen egészségtelen a levegő
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam