2018. július 22., Magdolna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Vesztőhellyé válhat a magyar tenger

A globális felmelegedés miatt a hazai vizek hőmérséklete (is) folyamatosan nő  – az őshonos vízi élővilág pedig szenved és pusztul. Az oxigénhiányon túl több állatnál is mérgezések léphetnek fel; egyesek kannibalizmusra kényszerülnek. Mi lesz a magyar tenger lakóival? 

Június legelején már 25 fokos volt a Balaton, a Fertő és a Tisza-tó, a Velencei-tó 26, de bőven lehetett már fürdeni a Dunában és a Tiszában is.  „Állóvizeink az ilyenkor szokásosnál mintegy öt fokkal melegebbek, és az idei nyáron még jó ötfokos emelkedés benne van a pakliban, de attól nem kell tartani, hogy szó szerint halászlé lesz a Balatonból. Sőt, a mostani helyzetből nem következtethetünk az idei nyár időjárására” – magyarázta a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Tavaink 3-4 nap csúszással követik a napi átlaghőmérsékletet: ha a nappali maximum sokáig 30, az éjszakai minimum pedig 20 fok, akkor a napi átlag ugye 25, ez állt be most június elején.

Komolyabb hőségnapokon durva átlagként 30-31 Celsius-fok is kijöhet, utóbbi jelenleg a Balaton vízhőmérsékleti rekordja.

Vesztőhellyé válhat a túlmelegedő Balaton Fotó: MTI/Varga György

„Hogy ez megdőljön, tényleg embert próbáló kánikula kell nappal és éjszaka arányában például 40/25 fokkal, ráadásul hosszú időn keresztül. Ez esetben 32,5 fokos vízre számíthatunk ” – mondta a meteorológus.

Veszélyben vannak az élőlények

„Minél magasabb a víz hőmérséklete, annál kevesebb oldott oxigént tartalmaz, illetve olyan fajok túlszaporodását segíti elő, amelyek mérgező vagy a vízfelszínt lezáró vegyületeket bocsátanak ki magukból” – magyarázza lapunknak dr. Farkas János, az ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék adjunktusa. 

Az igazi probléma akkor kezdődik, amikor a felmelegedés hirtelen jön, tartós, vagy szárazsággal párosul. Az idén az első két tényező hatását tapasztaljuk.

Hazánk őshonos vízi élőlényei tűrnek és tűrnek, rövid ideig extrém környezetben is képesek túlélni. Hosszú távon azonban, ha a szélsőséges időjárás általánossá válik, elindul a pusztulás.

A laikus először a kagylók pusztulására figyel fel, majd haltetemeket sodor partra a hullámzás, spenótszínű, poshadt vizekben pedig már hiába is keresnénk az egykor virágzó közösségeket Fotó: MTI/Varga György

Először az úgynevezett szűk tűrésű fajok tűnnek el, majd sorban a többiek, amelyek nem tudnak alkalmazkodni a gyors változáshoz. Akár tetszik, akár nem, a vízi növények és állatok jó része lassan kicserélődik az ember által behurcolt, illetve természetes úton érkező fajokra. 

Mindezt mi okoztuk az eszméletlen sebességű éghajlatváltozás előidézésével. Ehhez hasonló sors vár a szárazföld lakóira is, de róluk talán majd egy másik alkalommal.

Neked ajánljuk
Megáradhat a Balaton Több szakaszon is belvízvédelmi készültséget rendeltek el Gondok vannak a Balatonnal A nemzeti parkokban ugyanolyan nagy az ózonszennyezettség, mint a városokban Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Google összefog a bolygó megmentéséért
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam