2018. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Öntsünk tiszta ködöt a pohárba!

Ma a világban megközelítőleg 748 millió ember nem jut hozzá közvetlen ivóvízhez, a Föld édesvízkészlete pedig egyre fogyóban van, miközben az emberiség népességszáma egyre nagyobb. A szükség nagy úr, megoldásokból pedig szerencsére akad bőven. Már csak használni kellene ezeket. 

Az ivóvízforrások hiánya több milliárd ember életét veszélyezteti, növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét. Az ENSZ adatai szerint hetente 30 000 ember hal meg azért, mert nem megfelelő minőségű vizet fogyaszt.

Az UNICEF és a WHO közös jelentése szerint Afrika szubszaharai területein csak minden harmadik ember jut tiszta vízhez.

Megközelítőleg 748 millió ember nem jut hozzá közvetlen ivóvízhez Fotó: Pixabay

Hatalmas potenciál rejlik a jelentős és növekvő számú nem hagyományos édesvízforrásokban, például a sótalanított tengervízben és az enyhén sós talajvízben. Ezt a különböző országok már felismerték, évente 7-9 százalékkal nő a sótalanító kapacitás világszerte. Pár évtizeddel ezelőtt a sótalanított víz köbmétere több mint 5 dollár volt, ma kevesebb mint 50 cent.

A köd víztartalmának begyűjtése is kiváló ivóvízforrás lehet.

A köd igen gyakori még a száraz területeken is, ezért a ködlecsapoló rendszerek praktikus, költséghatékony megoldásnak számítanak a vidéki közösségek ellátásában. A nedvességet speciális kifeszített hálókkal szedik össze a levegőből, a vízcseppek pedig egy tartályban vagy egy elosztó rendszerben gyűlnek össze. A Kelet-afrikai Eritreában olyan hatékony a rendszer, hogy egy 1600 négyzetméteres háló akár napi 12 ezer literes hozamra is képes. A köd lecsapolásának költsége nagyjából 1 és 3 dollár között mozog egy köbméternyi vízre számítva. A költségek pedig fokozatosan csökkennek, a technológiához szükséges eszközök piacának bővülésével, emiatt egyre több afrikai vidéki település használja ezt a ködcsapoló technológiát.

Néhány közel-keleti és észak-afrikai település mikroparcellás esővízgyűjtő rendszereket használ, amelyek a lejtős területeket használják fel a minél nagyobb vízhozam elérésére.

A fejlett országok pedig a városi területekről származó használt szürkevizet és szennyvizet forgatják vissza. A módszer már bejött Észak-Amerikában, Észak-Európában és Japánban is. 

A legelképesztőbb megoldással az Egyesült Arab Emírségek kísérletezik, a jéghegyek vontatásának lehetőségeit vizsgálják. A legnagyobb kihívás itt az, hogy egy jéghegyet egy 10 ezer kilométeres, délre tartó vontatás során egyben megtartsanak.

Neked ajánljuk
Holnap is lesz tiszta vizünk? Ivókutakkal a műanyaghegyek ellen Áder János az Alkotmánybírósághoz küldte a vízgazdálkodási törvény módosítását Gombából táskát? Baraksó Alexandra szerint lehetséges! Lézerekkel bombázza a Földet a NASA új műholdja
Tovább a forrásra: korkorosgazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam