2018. október 18., Lukács
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Áder János az Alkotmánybírósághoz küldte a vízgazdálkodási törvény módosítását

Előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte vizsgálatra Áder János köztársasági elnök a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosítását – az Országgyűlés által elfogadott, ki nem hirdetett jogszabályt az államfő egyebek mellett azért kifogásolta, mert az nem tér ki az ivóvízbázis védelmére. 

Nemrég mi is beszámoltunk a parlament által elfogadott új kútfúrási szabályozásról, melynek hatálybalépése után 80 méteres kútmélységig már nem lenne szükség engedélyezési és bejelentési eljárás lefolytatására.

A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható alkotmánybírósági beadványban az államfő azt írja,

a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.

Öntözőberendezés egy vetőmagtermesztés céljából létesített hibridkukorica-földön a Baranya megyei Beremend közelében Fotó: MTI/Sóki Tamás

„Bianco” felhatalmazás

Áder János álláspontja szerint az alaptörvényben deklarált jogállamiság és az abból következő jogbiztonság követelményét is megsértette a törvényhozó, mert nem tartotta be a jogalkotási törvény előzetes hatásvizsgálatra és a jogszabálytervezetek véleményeztetési kötelezettségére vonatkozó előírásait. A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a jogszabály „bianco” felhatalmazást ad a kormánynak a szabályozásra.

A dokumentumban

az államfő rámutatott: a víz, az ivóvíz az emberi élet alapja, véges mennyiségben rendelkezésre álló, az alaptörvény által védett természeti kincs, amely elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog érvényesüléséhez, és ezt sérti a törvény.

Áder János a ki nem hirdetett törvény szerinte „szakmailag alá nem támasztott, hatástanulmányokkal nem igazolt” azon paragrafusát kifogásolja, amely 80 méteres mélységig mennyiségi korlátozás nélkül megengedi vízi létesítmény engedély nélküli létrehozását és egyben az ellenőrzés nélküli vízhasználatot. 

Nincs garancia az ivóvíz védelmére

Áder János úgy véli,  a törvényhozó nem indokolta meg, miért kell eltérni a hatályos szabályozástól, miszerint ma Magyarországon 50 méter a talajvízbázis mélységi határa, és eddig a mélységig engedéllyel vagy bejelentési kötelezettség mellett fúrhatók mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkutak. Ráadásul az AB több határozatában is úgy értelmezte: a már elért védettségi szint csökkentése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel – érvelt az államfő. Hozzátette: az Országgyűlés nem fogalmazott meg a ivóvízbázis védelme érdekében garanciákat, nem igazolta az engedély nélküli kútfúrás kényszerítő szükségességét, és egyben a környezet állapotának megőrzését sem garantálja. 

Kitért arra, hogy a törvény kormányrendeletre bízza az engedély és bejelentés nélkül megkezdhető és folytatható tevékenységek körének, a bejelentés tartalmi elemeinek és a hatósági ellenőrzésnek a szabályozását, de nem határozza meg annak biztosítékait.

Az új kútfúrási szabályozás nem garantálja az ivóvíz védelmét Fotó: Pixabay

Az alkotmánybírósági beadványban az államfő kiemelte, hogy a törvény elfogadása ellen érvelt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, valamint tizenegy szakmai szervezet is tiltakozott ellene.         

A Pintér Sándor belügyminiszter által még 2017 áprilisában benyújtott jogszabályt 129 igen, 39 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az országgyűlési döntés lehetőséget adna arra is, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lenne arra, hogy legalizálják a helyzetet. 

 A beadvány sorsáról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.

Neked ajánljuk
Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény módosítása Mi oldhatná meg a vízválság problémáját? A bioélelmiszerek előállításának követelményei Megújuló energiára váltana Tajvan Ezeket a világörökségi helyszíneket veszélyezteti az éghajlatváltozás
Tovább a forrásra: MTI
Vissza
Hírfolyam