2018. szeptember 24., Gellért, Mercédesz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Globális krízishez vezethet a folyók alulértékelése

A folyók „rejtett” értékei elveszhetnek, ha továbbra is figyelmen kívül hagyjuk azokat. Folyóink kétmilliárd ember számára nyújtanak ivóvizet, élelmiszer-termelésünk 25 százalékát biztosítják, hazánkban pedig négymillió ember vízigényét elégítik ki. Mégsem kezeljük megfelelően őket, ez pedig komoly kockázatokkal jár.

A WWF legújabb, a Víz Világhét alkalmából kiadott jelentése bemutatja, hogy az egészséges folyók hogyan járulhatnak hozzá a természeti katasztrófák mérsékléséhez, valamint arra is figyelmeztet, hogy a folyók „rejtett” értékei elveszhetnek, ha továbbra is figyelmen kívül hagyjuk azokat.

Fotó: Unsplash.com

A Valuing Rivers (A folyók értékelése) című jelentés – amelyet az idei Víz Világhét első napján, augusztus 26-án hoztak nyilvánosságra – rámutat: az a gyakorlat, miszerint a folyókra leginkább víz- és energiaforrásként tekintünk, komoly kockázatokkal járhat. Ezáltal ugyanis a folyók további, rendkívül fontos „szolgáltatásainak” fennmaradását veszélyeztetjük – az édesvízi halászattól és horgászattól kezdve a természetes árvízvédelmen át az hordalékszállításig. Ezekből az ökoszisztéma-szolgáltatásokból több százmillió ember profitál, ennek ellenére a döntéshozók ezt továbbra sem veszik figyelembe. Azonban ha ezek megszűnnek, akkor hatalmas kríziseket okozhatnak.

Világszerte kétmilliárd ember ivóvízkészlete származik közvetlenül a folyókból, valamint 500 millióan élnek olyan deltákon, amelyeket csak a folyók által szállított hordalék képes fenntartani.

A Föld élelmiszer-termelésének 25 százaléka függ a folyóvízzel történő öntözéstől, illetve évente legalább 12 millió tonna édesvízi halat fognak ki, ami több tízmillió embert lát el élelemmel, megélhetést nyújtva a halászoknak is.

Fotó: Unsplash.com

A jelentés rávilágít arra, hogy a folyók szűk látókörű megközelítése mennyire költséges az egyes gazdaságok számára, valamint hogy a jövőben még nagyobb veszteségeket eredményezhet a közösségek és országok gazdálkodásában. 

A halászat összeomlása és az eltűnő folyótorkolatok csak két példa arra, milyen hatalmas járulékos károkhoz vezet, ha alulértékeljük a folyók jótékony hatásait.

Sürgősen át kell alakítani a folyók kezelésére irányuló nézeteinket, különben mind a gazdaságot, mind a fenntartható fejlődésre irányuló törekvéseket veszélybe sodorjuk
– mondta Stuart Orr, a WWF Vízvédelmi Programjának vezetője.

Hazánkban a természetes vizek legnagyobb mértékben az emberek vízigényét szolgálják ki: a folyóink által szállított és lerakott kavicsrétegekből kiváló állapotú és jó minőségű víz nyerhető ki. Magyarországon a folyók menti kavicsrétegek parti szűrésű vízbázisaiból a lakosság közel 40%-ának, mintegy 4 millió embernek napi vízigényét fedezik, távlati ivóvízbázisainknak pedig 75%-a parti szűrésű. 

A folyókra egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a töltésépítések, az éghajlatváltozás, az öntözővíz iránti egyre nagyobb kereslet, valamint a vízerőművek tározóinak növekvő vízigénye, illetve új vízerőművek építése. A jelentés éppen ezért új módokat javasol arra, hogy hogyan mérjük, értékeljük és népszerűsítsük a folyókból származó különböző előnyöket, emellett olyan megoldásokat kínál, amelyek a jobb döntéseket és a hatékonyabb vízkezelést támogatják.

Neked ajánljuk
Szivárvány folyik a mederben Elsavasodnak az édesvizek Az ártéri erdő titkai – a Duna nemzeti parkjai Egészségesebb étrend, kevesebb vízfelhasználás? Teleltesd át a paprikád!
Tovább a forrásra: sokszinuvidek.24.hu
Vissza
Hírfolyam