2019. augusztus 22., Menyhért, Mirjam
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Muszáj harcolni az Aral-tó megmentéséért

Az Aral-tó helyzete ökológiai szempontból legalább akkora probléma, mint az amazóniai esőerdők pusztulása. Most öt közép-ázsiai vezető találkozott Türkmenisztánban azért, hogy megmentsék a végső kiszáradástól a vizet, amely egykor a világ negyedik legnagyobb sós tava volt. 

Bár a Nemzetközi Alapot az Aral-tó Megmentéséért 25 éve hozták létre, tíz éve nem került sor ilyen találkozóra. 

Az Aral-tó a világ negyedik legnagyobb sós tava volt, amely az intenzív öntözés miatt a hatvanas évektől kezdve rohamosan apadni kezdett.

Mára eltűnt a vízfelület 90 százaléka. A maradék víz sótartalma az egekbe emelkedett. Mindez óriási halpusztulással járt.

„Amikor az Aral-tó kiszáradt, a part menti városok is elnéptelenedtek, mert a helyiek tradicionálisan a halászatból éltek, és elvesztették a megélhetésüket” – magyarázta a Nemzetközi Alap kazah delegáltja, Bolet Beknijaz.

Megfeneklett hajó az Aral-tó kazahsztáni oldalán Fotó: Wikipedia

A tó déli része teljesen kiszáradt. A térségben erős szelek fújnak, a lerakódott só és mezőgazdasági vegyszerek aggasztó módon terjednek szét. A probléma már Üzbegisztán ötszáz kilométerre található fővárosát, Taskentet is elérte.

„Nem olyan régen előfordult, hogy a levegő tele volt sós porral. Ez a lakosság egészségére és a mezőgazdasági ültetvényekre is nagyon káros” – mondta az euronews.com-nak Bajjanov Gujzgeldi, az alap végrehajtó tanácsának elnöke.

A csúcstalálkozón a tagországok letették az új, közös stratégia alapjait. A vízhasználatot rendezni kell, zöldtechnológiák alkalmazásával pedig csökkenteni a mezőgazdaság vízigényét, és a sóval szemben ellenálló növényfajtákra is szükség lenne. 

Tavaly áprilisban Türkmenisztán kezdeményezésére az ENSZ is elfogadott egy a Nemzetközi Alappal közös határozatot az Aral-tó megmentéséről. Ez jól mutatja, hogy a parti országokon túl a nemzetközi közösség is tisztában van a probléma nagyságával.

Neked ajánljuk
Egyre rosszabb a helyzet: súlyos vízhiány fenyeget A víztisztítás új dimenzióját hozhatja el a magyar és indiai kutatók találmánya Ami mindig elfolyik az ujjaink között (képgaléria) Több millió fát vágnak ki az új nepáli nemzetközi repülőtér építése miatt De mi lesz, ha mégsem vesszük be a kanyart?
Tovább a forrásra: euronews.com
Vissza
Hírfolyam