2018. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Fókuszban a felszíni vizek hasznosítása

A hatékony és fenntartható vízgazdálkodás elérésének érdekében a kormány 2020–2030 között évente 17 milliárd forint állami forrást biztosít öntözési célú fejlesztésekre – közölte Győrffy Balázs, a NAK elnöke, miután megbeszélést folytatott Áder János köztársasági elnökkel.

A megbeszélés egyik témája a köztársági elnökkel és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) vezetőségével az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt vízgazdálkodási törvény volt – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

Elmondása szerint a találkozón

egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaság létfeltétele és fejlődésének egyik sarokpontja az öntözés, amelyet kizárólag fenntartható módon szabad megvalósítani.     

A NAK elnöke ismertette: míg a csapadék mennyisége az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, addig a középhőmérséklet a globális tendenciákkal összhangban nő. A csapadék mennyisége, eloszlása meglehetősen hektikus. Annak ellenére, hogy Magyarország a felszíni vizeket tekintve víztermelő országnak számít, mezőgazdasági területeinek még a legaszályosabb években is csak 2 százalékát öntözi, ami az uniós átlag negyede.     

Fotó: Pixabay

A NAK korábbi vízigényfelmérése szerint jelenleg kevesebb mint 100 ezer hektáron öntöznek, és 270 ezer hektárra érkezett be új öntözési igény. Mint kiderült, 2015-ben az aszály miatt kukoricából országosan 6,4 millió tonnát takarítottak be a 2014. évi 9 millió tonnához képest, és a termés csökkenése 100 milliárd forintot meghaladó kárt okozott. Öntözéses gazdálkodással az öntözés nélkülihez képest az Agrárkutató Intézet (AKI) adatai szerint növényfajtától függően 25-45 százalékkal magasabb termésátlagok érhetők el, a foglalkoztatásbővítő hatás pedig akár 50 százalék is lehet – tette hozzá. 

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke egyebek mellett kiemelte, hogy kutat létesíteni az elkövetkezendő időszakban kizárólag szakemberrel lehet, engedélyeztetni és nyilvántartásba venni szükséges, a kútról a műszaki paraméterei mellett tudni kell, hogy vízügyi szempontból lehetséges-e a fenntartása és működtetése.  

Az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy a kútfúrásos törvényről a módosítását követően az őszi ülésszakban szavazhatnak újra.

Neked ajánljuk
Még mindig sugárszennyezett a víz a fukusimai erőműnél A hely, ahol 500 évet kellett várni az esőre A megyei jogú városok fontos szerepet vállalnak a klímavédelemben Újabb többezres tüntetés volt az ENSZ-klímacsúcs alkalmából Alma, a természet oltalma
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam