Sürgősen tennünk kell valamit: drámai a világ vizes területeinek csökkenése
Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt.
A rémisztő tényről a ramsari egyezmény titkári hivatalának új jelentésében számoltak be a szakemberek.
A dokumentumból kiderül, hogy
a vizes területek állat- és növényvilágának 25 százalékát a kihalás fenyegeti.
A ramsari egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, 1971-ben, az iráni Ramsar városában ratifikálták. Több mint 170 ország hagyta jóvá és kötelezte el magát a vizesélőhelyek védelme mellett. Ezen országok – köztük Magyarország – képviselői október 21. és 29. között Dubajban tanácskoznak.
„Közös összefogással a trendet sürgősen meg kell fordítanunk, hogy ezzel a vizes területek és saját magunk túlélését is biztosítsuk”
– mondta Martha Rojas Urrego, az egyezmény főtitkára.
.jpg)
A jelentés szerzőinek becslése szerint a vizes területek kiterjedése világszerte 12,1 millió négyzetkilométer. Ennek 32 százaléka Ázsiában, 27 százaléka Észak-Amerikában, 16 százaléka pedig Latin-Amerikában és a karibi térségben található. Ide tartoznak a tavak, a mocsaras vidékek, a partvidékek, a lagúnák, a mangroveerdők és a korallzátonyok.
Az európai vizes területek kiterjedése 35 százalékkal esett vissza csaknem fél évszázad alatt, így ma az összes terület 12,5 százalékát teszi ki. Afrikában 42 százalékkal csökkent a kiterjedésük. A legnagyobb veszteséget Latin-Amerikában regisztrálták: ott 59 százalékkal esett vissza a vizes területek kiterjedése.
.jpg)
Tennivaló pedig akad bőven: Fokváros történelmi vízválsága már ébresztőt fújt, csakúgy, mint az a lista – erről itt írtunk bővebben –, ami azokat a nagyvárosokat sorolja fel, amelyek a dél-afrikai ország sorsára juthatnak.