Hol fognak háborúzni a vízhiány miatt?
Korábban már az ENSZ jelentése is rámutatott: ha nem teszünk valamit, akkor 2050-re véglegesen megváltozik bolygónk klímája. Az Európai Bizottság kutatóközpontja most arra is rávilágított, hol törhetnek ki háborúk és egyéb konfliktusok a víz miatt.
Az Earther által kiszúrt tanulmányt az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja készítette. A kutatók szerint nem szabad lebecsülni az apadó vízforrások szerepét. Céljuk az volt, hogy azonosítsák a kérdésben legsebezhetőbb régiókat, és remélik azt is, hogy még most párbeszéd indulhat be a különböző felek közt, hogy elkerüljék a későbbi konfliktusokat.
A kutatáshoz gépi tanulásos módszerrel dolgoztak, algoritmus segítségével vizsgálták meg azokat a faktorokat, amelyek a történelemben korábban vízháborúkhoz vezettek (volt belőlük pár, itt lehet böngészni). A modellbe beleszámították például az egyes területek hozzáférését az édesvízhez, a klímaváltozás mértékét és demográfiai változókat. Ami biztos:
a határokon fekvő vízforrások, tavak és folyók konfliktusokhoz fognak vezetni,
ha az édesvíz ritka, az emberek sokan vannak, a politikai helyzet pedig változó.
Öt olyan régiót azonosítottak, ahol konfliktus alakulhat ki: ilyen a Nílus, a Gangesz és Brahmaputra, az Indus, a Tigris és az Eufrátesz, illetve a Colorado folyók vidéke.
A kutatók úgy látják, hogy a veszélyeztetett területeken a következő ötven-száz évben 75-95 százalékkal fogja növelni a konfliktusok esélyét a populáció növekedése és a klímaváltozás.
Fabio Farinosi, a kutatócsoport vezetője szerint kutatásuk arra is jó, hogy még időben azonosítani lehessen a veszélyeztetett régiókat, és fel lehessen készülni a válságokra, melyeket elkerülhetők lehetnek.
