Hogyan fagy be a Balaton?
A Balaton minden évszakban lelket és szemet gyönyörködtető látvánnyal ajándékozza meg a szemlélődőt – télen sokan a csodájára járnak a jéggel fedett magyar tengernek, ám azt már kevesen tudják, hogy milyen különleges folyamata van a tó befagyásának.
A víz igen érdekes anyag: sűrűsége rendkívül érzékeny a hőmérsékletre, ráadásul a legtöbb anyagtól eltérően felülről lefelé dermed meg – írja a Physics World nyomán a 24.hu. A sűrűsége nagyjából 3,98 Celsius-fokig növekedik, így a 3,98 Celsius-fokos vízmolekulák nagyobb eséllyel süllyednek le, mint az ennél hidegebb vagy melegebb részecskék.
Télen az állóvizekből a hő egy része a levegő felé áramlik, ezért a vízfelszín hűlni kezd, sűrűsége növekedik, a hidegebb folyadék pedig lesüllyed. Ekkor kevésbé sűrű és melegebb víz áramlik a helyébe.
Miután az egész tó hőmérséklete eléri a 3,98 Celsius-fokot, a felszín tovább hűl. Mivel a fenti vízréteg ekkor már kevésbé sűrű, mint a lejjebb lévő, a 3,98 Celsius-fokhoz közelebbi folyadék a felszínen marad.

Mikor a felszín 0 Celsius-fokossá válik, megdermed, a fagyás pedig lassan terjedni kezd a mély felé. A víz ebből a szempontból is érdekes: míg az anyagok többsége folyékony halmazállapotban kevésbé sűrű, addig a víz épp jég formájában a legkevésbé az. Ez az oka annak, hogy a jég nem elmerül, hanem lebeg a vízen.
A fagyás igen lassú folyamat, ezért a kifejezetten sekély állóvizeket leszámítva az alsóbb rétegekben lévő folyadék csak nagyon ritkán dermed meg. A tavak mélyén ezért általában kellően meleg marad a hőmérséklet ahhoz, hogy a halak ne pusztuljanak el.