2019. október 20., Vendel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Tovább szigorították az ivóvízminőségre vonatkozó követelményeket

2019-től a glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. Vajon mennyire veszélyes ez az anyag, és mennyit kellene meginni ahhoz, hogy egytablettányi hormon kerüljön a szervezetünkbe?

Idén január elsejétől lépett hatályba az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet módosítása, amelyben kibővítették az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáját.

Növényvédő szereket már évtizedek óta mérnek az ivóvízben, és a mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatokhoz hasonlóan ezekre a molekulákra is szigorú határértékeket jelölnek ki.

Az agráriumban világszerte közel ezer vegyületet használnak, egy adott országban pedig a törvényalkotó dolga meghatározni, hogy melyek legyenek a vizsgált célkomponensek – a teljes spektrum vizsgálata ugyanis gyakorlatilag lehetetlen.

A nemrég hatályba lépett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy immár vizsgálni kell a hírhedt, számos vitát kiváltó és gyakorlatilag az egész földgolyót beborító, szinte minden gazdaságban jelen lévő növényvédő szert, azaz a glifozátot, valamint annak bomlástermékét, az AMPA-t is – írja a laboratorium.hu

A laboratóriumi szakemberek hangsúlyozzák: nulla határérték nem létezik Fotó: Pxhere

A glifozát egy „túlkoros” gyomirtó, már a hetvenes évek óta használják világszerte. Azóta korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében – a mai napig rendkívül elterjedt növényvédő szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: egyebek mellett a

központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat.

Az a tény, hogy mostantól ezt a gyomirtót is vizsgálni kell az ivóvízben, természetesen nem jelenti azt, hogy a glifozát valóban jelen van az ivóvízben. A laboratóriumi szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy nincs értelme a nulla határértéknek.

Dr. Szigeti Tamás János, a vízvizsgálatokkal is foglalkozó WESSLING Hungary Kft. szakembere a laboratorium.hu-nak elmondta, hogy az alsó méréshatár a technika fejlődésével folyamatosan egyre lejjebb szorítható, de a nullát sohasem éri el, még akkor sem, hogyha egyre kisebb lépésekben – elméletileg – a végtelenségig közelíthetünk hozzá.

Neked ajánljuk
Vízspórolás öt lépésben Milliók maradtak víz nélkül Zimbabwéban Öt országon átívelő bioszféra-rezervátum lehet Európa Amazonasa A Coca-Cola is papírpalackokkal kísérletezik Egyre több az illegális hulladék Pécsen
Tovább a forrásra: laboratorium.hu
Vissza
Hírfolyam