2019. szeptember 15., Enikő, Melitta
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ezért görbülnek a selfjegek

A selfjég meggörbülése komoly következményekkel járhat: más selfjegek szétesését okozhatja, felgyorsítva a jég elsüllyedését, ami hozzájárulhat a globális tengerszint-emelkedéshez. 

Először sikerült közvetlenül megfigyelniük kutatóknak egy antarktiszi selfjég meghajlását a rajta lévő olvadékvíztavak óriási súlya alatt. A szakemberek szerint ez a jelenség idézhette elő a Larsen-B selfjég szétesését 2002-ben.

„Kutatók ezt a folyamatot már egy ideje megjósolták és modellezték is, de soha senki nem gyűjtött terepen adatokat, amelyek megmutatnák ezt a folyamatot” – mondta Alison Banwell, a CIRES amerikai kutatóintézet kutatója, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, aki elhatározta, hogy csoportjával együtt megvizsgálja a Larsen-B selfjég eltűnésének okait.

A nyugat-antarktiszi Graham-föld nyugati szélén elterült Larsen-B selfjég körülbelül tízezer éve képződött, ám 2002-ben gyakorlatilag 2 nap alatt szétesett.

A szakemberek észlelték, hogy a szétesés előtti hónapokban a felszínén mintegy kétezer olvadékvíztó képződött.

Olvadás idején tavak formálódhatnak a selfjegek felszínén. Ezek egyenként 50 ezer tonna, de akár kétmillió tonna súlyú vizet is tartalmazhatnak, amely lenyomja a jeget, és bemélyedést okoz. Ha a tó kiürül, a bemélyedés felemelkedik. 

A kutatócsoport négy ilyen olvadékvízmedret azonosított, ahol 2016 novemberében az antarktiszi olvadás kezdete előtt a McMurdo-selfjégen GPS-állomásokat helyezett el, hogy mérjék a vertikális emelkedést, a tavak mélységét. Három hónappal később gyűjtötték be a műszereket helikopterekről, amikor a tengeri jég olyan vékony volt, hogy egy gépkocsit sem bírt volna el.

A szakemberek kimutatták, hogy minden tó középpontjában a selfjég lefelé, majd felfelé mozgott mintegy 90-120 centiméterrel, amikor a tó megtelt vízzel, majd kiürült. 

A kutatócsoport számítógépes modellezéssel kiszámolta, hogy a nagyobb tavak a közelben előidézhetnek széttörést. „A legnagyobb valószínűséggel ez történt a Larsen-B esetében 2002-ben” – mondta Banwell.

A klímamodellek előrejelzése szerint nagyobb mértékű lesz az olvadás a legtöbb selfjégen a következő évtizedekben, ez pedig több olvadéktó keletkezésével járhat. 

Neked ajánljuk
A globális felmelegedés Svédország egykor legmagasabb hegyét sem kíméli Búcsút vettek az izlandi gleccsertől, amellyel a klímaváltozás végzett Egy misztikus táj soha nem hallott hangjai David Gilmour: Gitáraukcióval a klímaváltozás ellen Feltalálták a szolármotort
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam