A Déli-sarkvidék vizei elárulhatják a klímarejtély megoldását
Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok hirtelen hidegebbekké váltak, és hosszabb időközönként jelentkeztek. Ez a rejtélyes jelenség igen régóta foglalkoztatja a klímakutatókat. A Berni Egyetem szakemberei azonban úgy vélik, a megoldás a Déli-sarkvidék vizeiben rejlik.
A jégkorszakok a Föld történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel.
Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye.
A globális lehűlés magyarázata
A Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport egy lépéssel közelebb került a megoldáshoz. Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a déli-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása.
„Ennek hatására kevesebb szén-dioxid került a mélyebb rétegekből a légkörbe, emiatt legyengült az üvegházhatás, és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett” – mondta Jaccard.
A vizsgálat
A kutatás során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek. A mintákat az 1990-es években szedték össze, Dél-Afrika partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben. A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak.
„Az óceánok hatvanszor több szenet tartalmaznak, mint a légkör. A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van,
mert ezáltal kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe, és járul hozzá az üvegházhatáshoz” – magyarázta Jaccard.
„Jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben, és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába. Ezt a folyamatot gátolja, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék, és felerősödik a gleccserek olvadása ebben a régióban. A felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, így fékezve a cirkulációt. Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni” – tette hozzá a szakértő.
