2019. október 18., Lukács
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Menekülés a víz elől

A Saint-Louisban élő Seat Diop 13 éves volt, amikor elvesztette egyik testvérét és nagybátyját, miután halászat közben felborította egy vihar a fatörzsből készült csónakjukat. Diop most 34 éves, de már a szárazföldön sincs biztonságban. 

Diop története a CityLabben jelent meg, amely a szenegáli város példáján mutatja be, hogy a fejlődő országokban milyen károkat okoz már most az éghajlatváltozás, illetve a hatásait elkerülni próbáló, elhibázott emberi lépések.

A férfi két évvel ezelőtt arra riadt fel az egyik éjszaka, hogy egy hatalmas hullám csapódik be az ablakán keresztül.

Pár hónappal később összeomlott a háza, és ő is egyike lett annak a 10 ezer városlakónak, akiket áttelepítettek egy átmeneti táborba a város szélére.

Saint-Louis az egyik legfontosabb nyugat-afrikai folyó, a Szenegál torkolatánál fekszik; óvárosa a folyó és az óceán közé préselődik egy hosszan elnyúló félszigeten. Ez a rész egyébként a kolonialista építészete miatt az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

Az Emberi Települések Központja (UN-HABITAT) szerint egész Afrikában a különleges fekvésű Saint-Louis van leginkább kitéve a növekvő tengerszintnek.

Globálisan a tengerszint átlagosan mintegy 20 centiméterrel nőtt 1880 és 2000 között. A NASA adatai szerint 1993 és 2018 között pedig kilenc centivel nőtt a tengerek szintje. 

Az ENSZ fejlesztési programja szerint 2050-ig 200 millió embert kényszerülhet elhagyni lakhelyét Miamitól Lisszabonon keresztül Mumbaiig a tengerpartok eróziója és a part menti áradások miatt.

Nyugat-Afrikában jelenleg több mint 100 millió ember él az óceánpartnál, de vannak olyan partszakaszok, amelyektől évente tíz métert foglal el az óceán.

„Ez egy óriási probléma a fejlődő országoknál, mivel nincsenek megfelelő erőforrásaik, hogy megállítsák a tengerpart erózióját. Mauritániától Kamerunig ez az összes partszakaszt érinti. Ezzel szemben Hollandiában meg tudják védeni magukat, mivel rendelkezésükre áll a szükséges tudás és pénz” – magyarázta a CityLabnek a svájci Loic Brüning, aki három éve kutatja a klímaváltozás hatásait Saint-Louisban.

Neked ajánljuk
Trópusi vihar pusztít Houstonban Gyógyszermaradványok a hazai vizekben 150 évből az utolsó öt volt a legmelegebb Forgalomcsökkentés jöhet Budapesten Wasterevolution konferencia – Válaszok 360 fokban
Tovább a forrásra: g7.hu
Vissza
Hírfolyam