2019. május 20., Bernát, Felícia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Átfogó tanulmány a világ folyóiról

Elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés a többi között javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására.

A hiánypótló elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte ismert kutatóintézetektől és szervezetektől – többek között a WWF-től is –, akik munkájuk során 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg.

A májusban publikált tanulmány szerint

a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák.

Az elemzésből egyebek mellett az is kiderült, hogy a Föld 1000 kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, ennyi jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját.

A jelentés szerint szükség van a folyók szabályozására Fotó:Pixabay

Annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved, a gátak és víztározók az első számú okai. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják. Jelenleg közel 60 ezer nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori probléma, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.

A WWF szerint a még szabályozatlan folyók megőrzése és a gátépítések féken tartása a Föld egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

A jelentésből kiderült, hogy nincs Európában 1000 kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találni, melyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak. A 19–20. században ugyanis a folyószabályozások miatt nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén, vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett. 

Neked ajánljuk
Milyen a hazai csapvíz? Veszélyben vannak a világörökség gleccserei Elfagyott a szőlő a Mosel mentén MNB: hasznos beavatkozás a népegészségügyi termékadó Az Exxonnak 1982-ben papírja volt a klímaváltozásról
Tovább a forrásra: alternativenergia.hu
Vissza
Hírfolyam