2019. június 20., Rafael
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Előttünk a vízözön? Akár két métert is nőhet a tengerszint 2100-ra

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPPC) 2013-ban kiadott jelentése szerint, ha a bolygó felmelegedése folytatódik, és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés várható. Ám egy új tanulmány szerint ez a becslés igencsak visszafogott.

A jégkutatókat az aggasztja, hogy a hatalmas jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra. 

A terület vezető szakértői olyan kutatást végeztek, amelynek előrejelzései a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. 

Ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra.

Az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is nőhet a tengerszint 2100-ra Fotó: Pxhere

Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.

„2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk” – magyarázta Jonathan Bamber, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója.

A 2013-as IPCC-jelentés csak azt tartalmazza, ami valószínűleg megtörténik, ami tudományos szempontból azt jelenti, hogy a lehetőségek 17-83 százalékát vették figyelembe. Az új tanulmány a modellek eredményeinek 5-95 százalékát vette alapul.

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzet-kilométernyi szárazföld – Magyarország területének mintegy 19-szerese – kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

„A legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének esélye kicsi, körülbelül 5 százalék, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni” – közölte Bamber.

Neked ajánljuk
A klímaváltozás súlya: kettétört a patagóniai jégmező Jó minőségű a Balaton vize A változó klíma a békétlenség melegágya Válságossá válhat a helyzet Afrikában – korábban érkezett a szárazság 1500 kilométert gyalogolt délre az éhező jegesmedve, egy bányászvárosban kötött ki (videókkal)
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam