2019. november 15., Albert, Lipót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Antibiotikum a Dunában? A Mavíz most tiszta vizet önt a pohárba

Nemrég jelent meg a Yorki Egyetem tanulmánya, amely szerint a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal, Európában pedig a Duna van a legrosszabb helyzetben. A Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) most közleményben reagált a hírre. 

A Yorki Egyetem szerint a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal –Európában pedig a Duna van a legrosszabb helyzetben – a WWF reakciójáról itt számoltunk be.

Ideje tiszta vizet önteni a pohárba! Fotó: Pixabay

Ezúttal a  Magyar Víziközmű Szövetség is reagált a folyóink, vizeinek antibiotikumtartalmát boncolgató hírekre – közleményüket változtatások nélkül mi is közöljük: 

Mindannyian látjuk, tudjuk, érezzük, hogy a tudomány és a technika folyamatosan fejlődik. Rohamléptékben. Ezzel együtt a kémiai analitikai műszerek érzékenysége, a mérési módszerek precizitása is évről-évre növekszik. Napjainkban olyan műszerek és vizsgálati technológiák állnak már a rutinmunkát végző laboratóriumok rendelkezésére is, amelyek alkalmazásával a nullától alig »különböző« mennyiségek kimutatása, meghatározása is lehetséges. Kis túlzással élve azt állíthatjuk, hogy egy vizsgálati mintában már »néhány« molekula is kimutatható. A kellő szakmai ismeretek hiányában érthető, hogy laikus körökben az angol sajtóban napvilágot látott kutatásokban konkrét vegyületekről és mennyiségekről nem tettek említést, de a »biztonságos« szintet jó érzékkel idézőjelek közé helyezték. Nem véletlenül. Általános és középiskolai tanulmányainkra visszagondolva megérthetjük, hogy valójában nincs nagy gond! 1 nanogramm egyenlő 10 -12 kg-mal; tehát 0,0000000000001 kg. A rendelkezésünkre álló vizsgálati technika napjainkra a gramm százmilliomod (0,000 000 001 g = 1 ng, azaz 10-9 g) részének megfelelő mennyiségek nagyérzékenységű meghatározását teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a környezeti elemekben – jelen esetben vizeinkben – az évtizedek óta jelen lévő nano-szennyezőket is ki tudjuk már mutatni. Ezek már 50 éve is jelen voltak, csak éppen nem voltak olyan érzékeny műszerek, amelyekkel akkor kimutathatóak lettek volna.

Nagy Edit a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára szemléltetve elmondta: tételezzük fel, hogy egy gyógyszer valamilyen hatóanyagból 100 mg-ot tartalmaz pasztillánként. Ez 100.000.000 ng hatóanyagnak felel meg. Akkor az ivóvizekben szennyezésként jelen lévő 1-10 ng/L koncentrációjú gyógyszermaradék esetén 1.000.000 liter (1.000 m3) vizet kellene elfogyasztanunk, hogy egy pasztillának megfelelő hatóanyag kerüljön a szervezetünkbe. Napi 2 liter szermaradványokat tartalmazó ivóvíz elfogyasztása esetén ez a folyamat 5.000.000 napig, azaz közel 14.000 évig tartana. Tehát, ha belegondolunk abba, hogy amikor fáj a fejünk és egy nap beveszünk akár több fájdalomcsillapítót, vagy egy betegség esetén napokig szedjük az antibiotikumot, akkor rájövünk, hogy vizeink gyógyszermaradék-szennyezése a jelenlegi szinten nem jelent érzékelhető veszélyt a csapvizet fogyasztó emberek számára.

A Szövetség informálódott a hazánkban működő laboratóriumoktól is és megerősítést kapott a fenti adatokra vonatkozóan a WESSLING Hungary Kft.-től is, akik folyamatosan ellenőrzik felszíni vizeink mikrobiológiai és kémiai szennyezettségét. A korszerű műszerparkkal és magas tudású szakemberekkel felszerelt laboratóriummal való egyeztetések és konzultációk alatt megnyugtató információkat kaptunk felszíni vizeink állapotára vonatkozóan. Mindennapi tevékenységeik, méréseik során nagy számú, gyógyszer-maradékokra vonatkozó vizsgálati eredmény halmozódott fel, amelyek az egyes gyógyszer-hatóanyagokra nézve literenként megnyugtató módon néhány nanogramm gyógyszermaradékról tanúskodnak. Ezek az adatok – nagyságrendjük tekintetében – azonosak úgy az antibiotikumokra, mint a hormonokra és egyéb gyógyászati készítményekre nézve, beleértve azok bomlástermékeit is.

A Főtitkár hozzátette: fontos felismernünk azt, hogy ma már mindannyiunk személyes felelőssége az, hogy mennyire viselkedünk környezettudatosan, hiszen a környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt nemcsak a vízben, de levegőben és a talajban is. Meg kell értetni az emberekkel, hogy az általuk birtokolt, feleslegessé vált gyógyszereket, növényvédő szereket, tisztító szerek maradékait, egyéb veszélyes kémiai anyagot kizárólag szabályos módon szabad kezelni, hulladékként elhelyezni. A szabadba borított, közcsatornába öntött káros anyagok nagy sebességgel terjednek szét a környezetben. Terjedésüket főként a felszín alatti és a felszíni vizek áramlása, de por formájában a szél is különösen segíti. Ne feledkezzünk meg a feleslegesen adagolt, gyakran az orvosi felügyelet nélkül fogyasztott gyógyszerekről sem, amelyek az emberi anyagcseréből a közcsatornán keresztül kivédhetetlen módon szennyezik a környezetet. A környezetbe szétáramolt szennyező vegyületektől 100%-os hatásfokkal nem lehetséges megszabadulni! A környezetbe került kémiai anyagok koncentrációja az idő múlásával felezési idejük (az a bomlási idő, ami alatt mennyiségük a felére csökken) függvényében csökken, de elméletileg soha nem éri el a nullát.

A Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak, minőségét tekintve pedig kiemelendő, hogy hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Fontos azt is elmondani, hogy ma Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz 96%-ban felszín alatti vizekből származik, tehát ilyen jellegű veszélynek biztosan nincsenek kitéve a csapvizet fogyasztó felhasználók.

A magyarországi ivóvíz presztízsének, valamint a szolgáltató vállalatoknak a védelme érdekében felhívjuk a figyelmet, hogy mind a szolgáltatók mind pedig a Hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy védjék a fogyasztókat és mind minőségben, mind mennyiségben biztosítsák számukra a szükséges csapvizet.”

Neked ajánljuk
Aszályváros: egykor virágzott, ma már a gyerekeknek sem jut elég élelem A vizek állapota árulkodik a leginkább a klímaváltozás súlyos következményeiről A dunavirág mentőakció (természetfilm) Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens Lyukas a zoknid? Kihajítanád? Stop(pold meg)!
Tovább a forrásra: maviz.org
Vissza
Hírfolyam