Magyar–kínai vízipari találkozó volt Pekingben
A magyar víziparban rejlő lehetőségekről és a hazai innovatív megoldásokról tájékozódhattak az érdeklődők Pekingben, az első alkalommal megrendezett magyar–kínai vízipari csúcstalálkozón, ahol a szakmabeliek igen fontos tapasztalatokat osztottak meg egymással.
A csúcstalálkozót a Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatfelvételének 70. évfordulója alkalmából tartott eseménysorozat részeként tartották meg öt magyar vízgazdálkodási vállalat és társulás képviselőinek részvételével.
Csang Csung-ji, a kínai vízgazdálkodási minisztérium vezető közgazdásza megnyitóbeszédében kiemelte: 2016-ban minisztériuma együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a magyar Belügyminisztériummal a két ország közötti vízgazdálkodási együttműködésről, és azóta is szoros kapcsolatot ápolnak egymással.
Heincz Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vízdiplomáciai osztályának vezetője az idén októberben harmadik alkalommal sorra kerülő, a vízügyi válságok megelőzésére fókuszáló Budapesti Víz Világtalálkozót ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, ahol a víz három drámája központi téma lesz. Erről itt írtunk bővebben.
A pekingi csúcstalálkozón
a szakértők bemutatták a magyar, valamint a kínai vízgazdálkodás kihívásait, célkitűzéseit és megoldásait, továbbá a kérdéshez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedéseket és finanszírozási struktúrákat.
Vang Hua, a kínai vízgazdálkodási minisztérium egyik helyettes osztályvezetője hangsúlyozta: Kínában az egy főre jutó vízkészlet rendkívül alacsony, mert bár 2,8 ezer milliárd köbméteres vízkincsével a világon a harmadik, a nagy népesség miatt az egy főre jutó mennyiség csupán a globális átlag 25 százalékát teszi ki. Emiatt a kínai kormányzat nagy hangsúlyt fektet a vízvédelemre és biztonságra, melyek a különféle intézkedések hatására folyamatosan javulnak, még a népesség növekedése, illetve a nagy ütemű gazdasági fejlődés ellenére is.
Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese előadásában rávilágított: a magyar vízgazdálkodás nagyban függ a szomszédos országoktól, ezért Magyarország mindegyikőjükkel kétoldali megállapodást kötött, további mintegy 30 országgal pedig együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a vízgazdálkodás területén. A szakértő emellett bemutatta, hogy milyen korszerű módszereket alkalmaznak hazánkban az árvíz, a belvíz és aszály okozta problémák megfékezésére és elhárítására.
.jpg)
