2019. szeptember 18., Diána
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hőség és szárazság: Magyarország is veszélyben van

A globális felmelegedés miatt a nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A WWF új jelentése szerint ráadásul a helytelen vízgazdálkodási gyakorlat tovább ronthatja a pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait. 

A WWF jelentése szerint az EU-s országok nem megfelelő vízgazdálkodása súlyosbítja az aszályok okozta károkat, emiatt 

veszélybe kerül a jövőbeli vízellátásunk, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással.

A WWF jelentése rámutat, ha az egyes tagállamok átültetnék a saját gyakorlatukba a Víz Keretirányelvet, az a helytelen vízgazdálkodást is orvosolhatná. 

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy már kontinensünk legészakibb országai is ki vannak téve a szárazság pusztításának. Ennek ellenére Európa vízkészleteire nem vigyázunk kellőképp: 60 százalékuk jelenleg sincs jó ökológiai állapotban.

Egyre komolyabb problémákat okoz a klímaváltozás Fotó: Unsplash/redcharlie

Magyarország fokozott veszélyben van

Hazánkban az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, a WWF szerint a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. Extrém példa erre a Duna-Tisza közi Homokhátság. Itt az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Homokhátságot már a félsivatagos övezetbe sorolta.

„Valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll. Egyre több olyan helyet kell biztosítanunk tehát, ahol kisebb tavak, vizesélőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet. Ezzel csökkenthetjük az aszályok súlyosságát, miközben új életet adhatunk tájainknak, és új gazdasági lehetőségeket fedezhetünk fel” – magyarázta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Neked ajánljuk
Katasztrófát hozhat az aszály és a hőség Katasztrófát hozhat az aszály és a hőség A harmadik legmelegebb nyáron van túl Németország Norvégiában már rég rájöttek, hogyan kellene védekezni a tömegturizmus ellen Egy új innováció véget vethet a kávékapszulák rossz hírének
Tovább a forrásra: wwf.hu
Vissza
Hírfolyam