2019. augusztus 25., Lajos, Patrícia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Feláldozzuk az Antarktisz jegét?

A Potsdami Éghajlatkutató Intézet (PIK) tudósai úgy vélik, hogy a Nyugat-Antarktisz jégtakaróját mesterséges havazással lehetne megmenteni. A szakemberek az óceán vizét a gleccserekre szivattyúznák, és hóágyúkkal terítenék szét. A projekt megvalósítása azonban igen összetett.

Az Antarktisz a világ egyik utolsó érintetlen területe, ezért a beavatkozás jelentős környezeti kockázatot is jelentene.

„Az alapvető kérdés, hogy az emberiség feláldozza-e az Antarktiszt azért, hogy megmentse azt a kulturális örökséget, amelyet a tengerparti városokban építettünk.

A világ legnagyobb metropoliszairól van szó New Yorktól Sanghajig, amelyek víz alá kerülnek, ha nem teszünk semmit”

– mondta Anders Levermann, a PIK és a Kolumbia Egyetem fizikusa, a tanulmány egyik szerzője.

„A nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) sorsa a Föld klímájának kulcskérdése. Az olvadás gyorsul, és nem lehet megállítani, amíg gyakorlatilag el nem tűnik” – tette hozzá. 

Sürgősen cselekedni kell, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát Fotó: Pixabay

Jelenleg itt a legsúlyosabb a kontinens jégolvadása, mely egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ tengerszint-emelkedéséhez. „Modelljeinkkel azt kutattuk, mivel akadályozhatnánk meg a jégmező összeomlását, és növeltük a hóesést ezen a nagyon labilis területen. Azt találtuk, hogy rengeteg hóval tényleg stabilizálni lehet a jégtakarót. A gyakorlatban ez gigantikus mennyiségű víztömeg áthelyezésével járna: az óceánból kellene kiszivattyúzni és a jégmezőre hóágyúzni néhány száz milliárd liter vizet néhány évtized alatt” – tette hozzá.

Ahhoz, hogy felemeljék és sótalanítsák a tengervizet, valamint működtessék a hóágyúkat, több tízezer szélerőmű energiájára lenne szükség. „Ha ezt a hatalmas szélturbinafarmot és minden más infrastruktúrát felépítenénk az Amundsen-tengeren, és rengeteg tengervizet szivattyúznánk ki, azzal tönkretennénk ezt az egyedülálló, érintetlen természeti értéket. A zord antarktiszi éghajlat miatt nehéz megjósolni a technológiai nehézségeket” – magyarázta Levermann, aki kiemelte: a projektnek csak akkor lenne értelme, ha a párizsi klímaegyezményt betartanák.

Neked ajánljuk
10 milliárd tonna jég olvadt el Grönlandon egyetlen nap alatt Vízválság fenyegeti Los Angelest Az újabb hőhullám újabb izzasztó rekordokat hozott A Camponában mindenkit vár Helen könyvtára Németország után Norvégia is felfüggesztette az erdővédelmi segélyek folyósítását Brazíliának
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam