2019. november 21., Olivér
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Katasztrófát hozhat az aszály és a hőség

Az éghajlatváltozás immár napi szinten jelen van az életünkben, és egyre erősebben érezteti hatását. A nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. Ennek ellenére a WWF szerint az EU országai nem fordítanak kellő figyelmet a folyók, tavak, vizesélőhelyek megóvására.

A Népszava írt a WWF új jelentéséről, amely feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.

A WWF jelentése rámutat, hogy bizonyos területeken az utóbbi évtizedben az aszályos időszakok egyre intenzívebbek, jellemzően az Ibériai-félszigeten, Franciaország délkeleti részén, Görögországban és az alsó-dunai régióban.

Ugyanakkor máshol is egyre hétköznapibbak a száraz időszakok,

idén rendkívüli állapotot kellett elrendelni Németországban és Franciaországban.

A European Drought Observatory (Európai Aszály Obszervatórium) azt is jelezte, hogy már a Baltikumban és Svédországban is megjelentek az első figyelmeztető jelek.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az aszályok Fotó: Pixabay

A világon a hosszú aszályos időszakok háromszor megszokottabbak lesznek, és ez alól a tendencia alól Európa sem lesz kivétel. Azok az intézkedések azonban, amelyeket az EU-tagállamok eddig hoztak, inkább csak utólag próbáltak megoldást találni a bajokra, nem megelőzni akarták azokat.

A dokumentum kiemeli, hogy

a szárazság és a vízhiány hatásait a következő aszályos időszak előtt, még akkor kell kivédeni, amikor az édesvízi ökoszisztémánk által biztosított víz megóvható.

Mint írják, Európa talaját és vízforrásait egyre inkább kiaknázzuk, 60 százaléka nem felel meg az EU vízügyi törvényhozó szervezete (WFD) által megkívánt „jó” minősítésnek.

Lényegében az összes folyót gátak és víztározók szabályozzák, hogy növeljék a kapacitásukat, kielégítsék a felhasználók igényeit, legfőképp a mezőgazdaságét, amely az összes vízfelhasználás 40 százalékáért felelős. Bár a WFD már 19 éve működik, a tagállamok még mindig nem biztosítottak elég forrást arra, hogy vizeik képesek legyenek megbirkózni a szárazsággal, hőséggel és áradásokkal. Ehhez alapvető a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a száraz időszakok megelőzésének érdekében. Ha ugyanis az aszály beköszöntött, már nem sok esély van kivédésére.

Neked ajánljuk
Így fejlődött a vízügyek kezelése az elmúlt évtizedekben A vizek állapota árulkodik a leginkább a klímaváltozás súlyos következményeiről Az Európai Unió, Norvégia és Izland erősíti az együttműködést az éghajlatváltozás ellen A gyengébb államok kevésbé tudnak megbirkózni a klímaváltozás kihívásaival Okoskamerákkal a szemetelők ellen
Tovább a forrásra: Népszava
Vissza
Hírfolyam