2020. január 29., Adél
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az őszi időjárás megfékezte a balatoni algák szaporodását

Csaknem 40 éves rekordot döntött meg a Balatonon az algásodás mértéke. Szerencsére az ősz eleji lehűlés következtében drasztikusan csökkent az algatömeg – még a Keszthelyi-öbölben is, ahol korábban a legmagasabb értéket mérték.

Nemrég itt számoltunk be arról, hogy óriási mértéket öltött a balatoni algásodás. A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja – vagyis az algatömeget mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ennek fő oka az üledékből felszabadult foszfor lehetett. 

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását – közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója.

A közelmúltban öt helyszínen végeztek méréseket a tó nyílt vízén. Az adatok azt bizonyítják, hogy az algaállomány pusztulásnak indult. Az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció a 100 feletti érték után ismét 40 mikrogramm/liter alá csökkent a Keszthelyi-öbölben. A tó part menti, sekély vizű részein és öbleiben azonban a nyílt vízi mérésektől eltérő értékek lehetnek – közölte a szakember.

Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál Fotó: MTI/Varga György

A helyzet gyors javulása viszont nem jelenti azt, hogy nem kell kideríteni mielőbb az augusztus végi rendkívüli algainvázió okát – hangsúlyozta a kutató. A BLI-nek egyébként 1965 óta vannak adatai a Balatonról, amelyekből jól látszik, hogy 2019 előtt utoljára 1994-ben volt kifogásolható mértékű algásodás a tó nyílt vizében.

A Somogy Megyei Kormányhivatal közlése szerint a Balaton déli partján 59 természetes fürdőhely üzemelt ezen a nyáron, zömében június 7-től szeptember 1-jéig. Az üzemeltetők havonta egy-egy mintát vettek, amely értékeit akkreditált laboratóriumok értékelték ki. A vizsgálatok alapján valamennyi strand vize fürdésre alkalmasnak bizonyult a szezonban, de szeptember első napjaiban sem tapasztaltak olyan értékeket, ami alapján a fürdőzés egészségügyi kockázatot jelentene. Mint írták, a fürdővizek állapota az ellenőrzések időpontjában nem utalt cianobaktérium-burjánzásra, és az üzemeltetők sem jelentettek erre utaló jeleket a szezon során. A hőmérséklet csökkenése és a légmozgás pedig jelentősen csökkenti a burjánzás esélyeit, így a nyári szezon után még kevesebb az esély erre.

Neked ajánljuk
A klímaváltozás és az ember hatása a Kárpátok hegyi tavaira Vízhiány van, de 96 millió liter víz kibányászására kapott engedélyt egy kínai cég A szántóföldeken kipusztult talajbaktériumok újratelepíthetők (videó) 2020 – a szuperév Hófehér fuga vegyszer nélkül, házilag
Tovább a forrásra: balaton.hu
Vissza
Hírfolyam