2019. november 19., Erzsébet
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Áder János: A továbbiakban nem vehetjük természetesnek, hogy van vizünk

A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, ez valójában az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye – fogalmazott Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitóján.

Áder János kiemelte: a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot.

Az államfő hangsúlyozta: 

a tények egyszerre riasztóak és cselekvésre kényszerítőek, hiszen már most is legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában világszerte.

Áder János a Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitóján Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

„A legutóbbi szeptemberi csúcsértekezletre készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztet, hogy 2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására. Az idén tavasszal készített Globális vízügyi fejlődési jelentésben pedig az áll, hogy a víz iránti igény a mai szinthez képest legalább további 20-30 százalékkal fog nőni 2050-ig” – tette hozzá a köztársasági elnök, aki kiemelte:

a kérdés az, miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőség, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött.

Indiát a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámáját is megélte az elmúlt hónapokban Fotó: MTI/EPA/Pijal Adhikari

Magyarország területének csaknem 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás

Áder János arról is beszélt, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének csaknem 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért

a következő 15 évben a veszélyeztetett területeken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30-50 évben.

Tavaly októberben extrém alacsony volt a Duna vízállása Fotó: MTI/Sóki Tamás

Úgy fogalmazott, a vízmegtartás, a csapadékvíz- és szennyvízhasznosítás, az öntözésfejlesztés időigényes, és sok adóforint kell hozzá.

Az államfő szerint a klímaváltozás hatására az időjárás egyre szélsőségesebb lesz. Országaink jelentős részében már olyan változásokat mutat a csapadékjárás, amire az évtizedek vagy évszázadok alatt kiépített infrastruktúra nincs felkészítve – mutatott rá, majd arra is kiért, hogy Magyarországon is évről évre a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a folyókon.

11 szükségtározót kell építeni a Tiszán

Áder János kiemelte: az elmúlt 200 évben ugyan 4200 kilométer védművet építettünk, de az extrém árvizek ellen ezek már nem nyújtanak elégséges védelmet. „Második legnagyobb folyónkon, a Tiszán 11 szükségtározót kell építenünk, ennek segítségével egy méterrel tudjuk csökkenteni az árvizek szintjét” – közölte.

Mint mondta, csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élő csaknem másfél millió embert. „Sokba kerül, de sokkal nagyobb lenne a kár, amit így megelőzünk” – fogalmazott.

A köztársasági elnök kitért rá: a világ népessége olyan gyorsan növekszik, hogy a következő 30 évben nagyobb lesz a lélekszám gyarapodása, mint az ember megjelenésétől az első világháború kitöréséig terjedő sok tízezer év alatt összesen.

Súlyos gondot jelent, hogy ott, ahol a leggyorsabban nő a népesség, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe, és ilyen mértékű szennyezéssel a természet már nem tud megbirkózni. „Sok helyütt nem az a legfőbb veszély, hogy elfogy a víz, hanem hogy használhatatlanná, ihatatlanná válik” – mondta.

Óriási problémát jelent a vízszennyezés Fotó: MTI/EPA/Hotli Simanjuntak

Áder János hangsúlyozta:

miközben elszennyezzük vizeinket, rontjuk életesélyeinket, ellehetetlenítjük a korszerű mezőgazdasági és ipari termelést, elherdáljuk gyermekeink jövőjét.

Megtérülnek a beruházások

Áder János közölte: a magyarországi szennyvizeknek csak 20 százalékát tisztítottuk meg korábban, de ma már ez az arány 90 százalékos. „Az elköltött milliárdok megtérülnek, hiszen a lakosság ellátása, a korszerű mezőgazdasági művelés vagy a modern ipar tiszta víz nélkül elképzelhetetlen” – mutatott rá.

Árvízvédelmi fejlesztés 14 milliárd forintból a Felső-Tiszán   Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

„Most már ott tartunk, hogy Magyarországot folyóink tisztább állapotban hagyják el, mint ahogy hozzánk érkeznek” – fogalmazott a köztársasági elnök, kiemelve, hogy a vízválság megelőzéséhez vagy az alkalmazkodáshoz szükség lesz a 21. század technológiáira.

A konferenciával párhuzamosan ezért egy olyan bemutatót is szerveztek, ahol a víz drámáira találni néhány magyar innovatív megoldást.

Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a találkozó résztvevői azért jöttek Budapestre, hogy közös választ keressenek a vízválság kérdéseire, így arra, hogy milyen tudományos kutatásokat kell támogatni ahhoz, hogy elkerüljék a vízválságot, hogyan lehet a vízgazdálkodás jó példáit másutt is meghonosítani, milyen technológiaváltásra van szükség a víziparban, továbbá mindehhez milyen pénzügyi háttér biztosítható.

  • Áder János sajtótájékoztatót megelőzően elhangzott beszédét a Budapesti Víz Világtalálkozó többi nyitó előadásával együtt itt nézheti meg.
  • A Budapesti Víz Világtalálkozó legfontosabb történésit a budapestwatersummit.hu oldalon tudja élőben követni. 
Neked ajánljuk
Sokat javult a hazai árvízvédelem A vizek állapota árulkodik a leginkább a klímaváltozás súlyos következményeiről Áder János: a klímacélok eléréséhez szükség van az atomenergiára Húsz órán át szenvedett egy elgázolt medve az út szélén, számonkérés lett belőle Fantasztikus finn felfedezés: fehérje-előállítás a levegőből
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam